Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula üzletpolitikája
Üzlet és Diplomácia pengő napidíjat kapott, amelyből hotelszobát bérelt, étkezett illetve múzeumlátogatásra, folyóirat és könyvvásárlásra költött. Gulden végül Prága és Bécs érintésével, - előbbi helyen meglátogatva édesanyját, utóbbi városban Hermann bátyját - június végén tért haza Budapestre. Felesége és anyósa, akikkel együtt indult, Genfben maradtak és csak néhány hét múlva tértek haza. Edmeé gyermekük születéséig a nyári hónapokat általában Svájcban töltötte, férje ez idő alatt még inkább a munkába vetette magát.129 Az 1928-as útja sikeresnek bizonyult, hiszen csak Brüsszelben a gyárral régóta kapcsolatban álló De Backer Van Camp cég egy 12 személyes Batthyány- készletet, valamint több tucat purpur tányért és más kisebb dísztárgyakat rendelt.130 Emellett az eredeti tervek szerint minden érintett városban sikerült találkozni a legjelentősebb áruházak és kereskedések tulajdonosaival, képviselőivel. Gulden ügyvezető igazgatóként elsősorban a vállalat működéséhez szükséges háttérmunkákról és az exportról gondoskodott. A herendi gyárban folyó munkát a műszaki igazgató, György István felügyelte. Zsúfolt napi programjai, külföldi útjai miatt az ügyvezető igazgató ezekben az években csak rendszertelenül tudott a faluba utazni. A részvénytársaság megalapítása óta több beruházás történt a gyárban, a gyártáshoz szükséges műszaki fejlesztések mellett különböző raktárak, valamint munkáslakások épültek. Az 1920-as évek utolsó harmadában több jelentős változás is történt. 1927-ben hosszas előkészületek után bekötötték az áramot, majd az év végén egyelőre próba jelleggel a gyár egy saját telefon- vonalat is kapott. Ez utóbbi jelentősen megkönnyítette és meggyorsította a kommunikációt a két központ között.131 Az 1929 őszén kirobbanó gazdasági világválság csak a következő év tavaszán éreztette hatását, elsősorban az infláció, valamint a folyamatosan csökkenő megrendelések révén. A bevételkiesés és a bizonytalan piaci viszonyok a már korábban többször tervezett, ám folyamatosan elhalasztott leépítést is siettette. A vállalat kénytelen volt elbocsátani - részben a változó jogszabályi feltételek miatt is - a még itt lévő külföldi alkalmazottait. Közülük különösen érzékeny veszteség volt a két kiváló szaktudású német festő, Richard Roth 129 „Edmee pont 16-án érkezik vissza két hónapnyi távolét után, s biztos rém zokon venné, ha én pont az első két napon kimaradnék, s viszont az első két napon te sem jöhetnél hozzánk, mert akkor óriási rumli lészen nálunk." Gulden Gyula levele György István műszaki igazgatóhoz. MNL VeML XI.46.c.aa.l7.tétel. 1929. augusztus 9. 130 MNL VeML XI.46.c.aa.33.tétel. 1928. július 7. 131 „Délután itt járt egy úr, kit a soproni postaigazgatóság küldött ki a veszprémmegyei telefonhálózat kiépítésére. Beszélgetve a telefonügyről közölte, hogy sajna az alispán intézkedése következtében a veszprémijárás kapja utoljára a telefont, mi cca november közepén. Minthogy előfizetőnek jelentkeztem, a posta teljesen ingyen a saját költségén vezeti be a telefont, tulajdonát fogja képezni. Vagyis csak a használati díjat kell fizetni a beszélgetések után. Egy három perces beszélgetés Pestre cca 18000 koronába fog kerülni. Végre telefonunk is lesz." György István levele Gulden Gyulának. 1927. augusztus 2. in: MNL VeML XI.46.c.aa.33.tétel. 50
