Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden Gyula a Herendi Porcelángyár Rt. alkalmazásába kerül
Üzlet és Diplomácia megszólítás helyett Gulden a „Nagyságos Farkasházy Jenő Úr" megnevezést használta. Szintén az eltávolodásra utal, hogy amíg korábban majd minden levelét valamilyen személyes mondattal zárta, addig ettől kezdve hivatalos formula szerint íródtak a levelek a vezérigazgató és a kereskedelmi igazgató között. Egy 1925-ben kelt Pénzügyminisztériumnak címzett beadványban a vállalatvezetés röviden összegezte az eltelt majd másfél esztendő üzleti eredményeit.87 E szerint az igazgatóságnak sikerült e rövid idő alatt modern gyárrá fejleszteni Herendet, így minden kemencét felújítottak, új kályhát rakattak, a fővárosban mintatárat alapítottak, és új munkáslakásokat is építettek. A kezdeti nehéz pénzügyi helyzet ellenére 1923-hoz képest 1927-re a termeléssel és értékesítéssel összefüggésben természetesen az alkalmazotti létszám is nőtt.88 A dolgozók többsége részben továbbra is herendi és környékbeli parasztember, részben pedig Németországból és Csehszlovákiából érkezett mesterember volt. Utóbbiak számára volt szükség azokra a lakásokra, amelyek építéséhez kölcsönöket vett fel a vállalat. Az igazgatóságban helyet foglaló gazdasági és művészeti szakembereknek köszönhetően a gyár termelőképessége 1922-höz képest 1925-re ötszörösére növekedett, így ekkora elérte az évi 500 ezer aranykorona forgalmat. Ez mégsem jelentett egyértelmű sikert, hiszen az elhúzódó hazai pénzügyi nehézségek miatt a várt belföldi megrendelések elmaradtak, és csak a lassan beinduló exportból származtak jelentősebb bevételek. Az előirányzott forgótőkét így nem sikerült gyarapítani, emiatt nagy kamatteherrel terhelt banki kölcsönöket voltak kénytelenek felvenni. Az adósságspiráltól tartva a vállalatvezetés az európai, különösen a francia és belga piacon elért sikereire hivatkozva 500 millió korona értékű, három év alatt törlesztendő állami hitelért folyamodott a Magyar Királyi Pénzügyminisztériumhoz.89 A minisztériumnak küldött beadvány természetesen csak nagy vonalakban mutathatta be a vállalat valódi helyzetét. A részvénytársaság iratait elemezve jól látható, hogy az első két esztendőben napi szinten a jelzetteknél komolyabb problémák is jelentkeztek. így a már említett kettős struktúrából (Herend-Budapest) fakadó feszültségek, a megfelelően le nem fektetett jogkörök, valamint az ezekből adódó viszonylag lassú döntéshozás, egyaránt nehezítették a működést. Az igazgatás bizonytalansága természetesen hatással volt az amúgy is érzékeny financiális oldal egyensúlytalanságára is. Bár a részvénytársaság alkalmazásában az induláshoz képest több mint kétszer annyian, hetvenhatan dolgoztak, és 1924 elejére ugyan a termelés is beindult, ám az elkészült termékeket még87 MNL VeML XI.46.c.aa. 12. tétel. Beszámoló a gyár első két évének eredményeiről. 1925. 88 1923-ban éves átlagban - a mezőgazdasági munkák miatt ez a szám, vetés, aratás idején mindig visszaesett - 30, míg 1927-ben 80 fő dolgozott a porcelángyárban, in: MNL VeML XI.46.c.ee.l0.tétel 89 Szűts 2011:105. 38
