Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Bajorországtól Budapestig: A Gulden család Magyarországon
Üzlet és Diplomácia lődését. Gulden így abból a célból utazott ki, hogy amennyiben megfelelőnek találja az eljárást, visszatérve az itthoni gyárat alkalmassá tegyék az technológia befogadására.14 Az átállítás nem ment gördülékenyen, ettől függetlenül Guldennek meghatározó szerepe volt a hazai öntéstechnológia fejlesztésében. Az innováció a Ganz sikerének egyik fontos záloga volt, erre utal az USA-ban eltöltött időszak és az itthon kamatoztatott tudás és fejlesztés is. A Ganz az 1880-as években is igyekezett bővíteni tevékenységét és új piaci pozíciókat szerezni. 1887-ben a vállalat megszerezte az alsó-ausztriai Leobersdorfer Maschinenfabrikot, ahol a következő évtizedekben Gulden Gyula több fejlesztési munkában is részt vett.15 1896-ra a II. kerületi központi gyár mellett a II. kerület Fő utca 75. szám alatt az elektrotechnikai osztály, Kőbányán vagongyár, illetve az V. kerületi Gizella téren városi raktár működött. A leobersdorfi gyár mellett Ratiborban is voltak érdekeltségeik.16 Az aligazgató Gulden nemcsak kiváló vezető, hanem sikeres fejlesztő, feltaláló is volt. Az ő nevéhez kötődik többek között a kéregöntésű tüzérségi lövedékgyártás, a kéregöntésű vasúti vezetősín, valamint különböző vízturbinák kikísérletezése.17 Azonban nemcsak mérnökként, hanem a vállalat napi működésének szervezésében, hatékonyságának növelésében is maradandót alkotott. Nevét viselték az úgynevezett Gulden-ívek, amelyek segítségével a hónap végén a gyár anyagkezelőségei felosztották az egész havi anyagforgalmat, amelyekből összeállt egy olyan tabló, adathalmaz, amelyből a működés hatékonyságát nyomon követhették.18 19 A Ganz gyárban és tágabban a magyar ipar szolgálatában végzett munkájáért 1886-ban Ferenc József-lovagkereszttel jutalmazták, míg sógora, Mechwart András királyi elismerést kapott.14 Az 1890-es évek közepétől a Ganz tulajdonosi szerkezete megváltozott, ugyanis a Kornfeld Zsigmond által vezetett Magyar Általános Hitelbank Rt. 1894 óta egyre erőteljesebben jelen volt a vállalat életében. Ebben az évben lett az igazgatóság tagja Pallavicini Ede, a Hitelbank elnöke. A MÁH ezekben az években számos hazai gépipari vállalkozásban, így például a Danubius Gép-, Vagon- és Hajógyár Rt.-ben vagy éppen a Magyar Fegyver- és Lőszergyár Rt.- ben szerzett jelentős részesedést.20 A következő esztendőkben a MÁH tovább növelte befolyását és részesedését a Ganz és Társa Rt.-n belül, olyannyira, hogy 1899-ben részvénytöbbséget szerzett, és Asbóth Emilt nevezték ki vezérigazgatónak. 14 Berlász 1957: 453. 15 Zeitschrift für Österreichische Ingenieur- und Architekten Vereins, 1899: 7. 16 Mihók 1896: 233. 17 Berlász 1957: 396. 18 Szablya 1944:12. 19 Berlász 1957: 415. 20 Berlász 1957: 419. 18
