Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása
A Herendi Porcelángyár Rt. államosítása védekeztek azzal, hogy annak idején az MNB-be elküldték bejelentőlapjukat, valamint azzal, hogy mind a Nemzeti Bank, mind a porcelángyár irattára súlyos károkat szenvedett, az uzsorabíróság nem fogadta el az érvelésüket.501 Sőt, még ezen a napon az ügy kiegészítéseként huszonnégy órán belül bekérették a vállalat 1945 és 1946 évi könyvelési iratait.502 A régi vezetőséggel szembeni eljárások, ellehetetlenítésük és büntetőügyek tehát az államosítás előtti hetekben is folytatódtak. Az állami kézbe vétel során minden lényegesnek ítélt munka- és pénzügyi összeírást elvégeztek. Eszerint április 1-jén 225 fizikai dolgozója, valamint 41 kereskedelmi és 13 műszaki alkalmazottja volt a vállalatnak.503 Az alkalmazottak száma azonban, ahogy a korábbi évtizedekben, a háború után is folyamatosan változott. 1945 nyarától egyrészt a nyugatról visszatértek, majd ezt követően kisebb részben a kitelepítettek jelentettek változást. A részvénytársaság utolsó, Győri Iparfelügyelőségnek küldött jelentése szerint 1948 februárjában 373 fő dolgozott a vállalatnál. Beszámolójukban hangsúlyozták, hogy a külföldi nyersanyaghiány miatt kénytelenek voltak heti 32 órás munkarendet bevezetni és sürgős megrendelések teljesítésekor kölcsönmasszát vásárolni.504 Az ágazat valamennyi vállalatát az Iparügyi Minisztériumon belül újonnan létrehozott Finomkerámiaipari Központ felügyelete alá helyezték.505 Ezt követően az egyes, immár államosított vállalatok a Központ iránymutatásai szerint végezték tovább a termelő és értékesítő munkát. Az új igazgató március 26-án érkezett meg Herendre, és azonnal üzemi értekezletet hívott össze. Erre a találkozóra az üzemi bizottsági tagjai, valamint a szakszervezeti megbízottak már elkészítették azon személyek listáját, akik szerintük az előző vezetéshez feltétlenül lojálisak voltak. Az ülésről fennmaradt jegyzőkönyvben a korábbi vezetést nem említik, helyettük viszont az új jogkörök és vezető személyek nevei szerepelnek.506 Az újra szabályozott munkakörök különösen a megbízhatatlannak titulált személyeket érintették. Elsősorban Gulden két húgát, Post Henriknét és Husserl Kittyt, és utóbbi férjét, Kovács Elemért, valamint a korábbi kereskedelmi igazga501 MNL VeML XXIX.50.a. 1. tétel.1948. március 6. 502 A Budapesti Uzsorabíróság a B.3615/1948. szám alatt tárgyalta az ügyet, amelynek aktái sajnos nincsenek meg Budapest Főváros Levéltárában. 503 MNL VeML XI.46.c.aa. III.6. tétel. 504 MNL VeML XI.46.c.gg. 29. tétel. 505 A Finomkerámiaipari Központ felügyelete alá került a kispesti Gránit Porcelán.- és Kőedénygyár, a Budapesti Zsolnay-féle Porcelán-Fayencegyár, a pécsi Zsolnay-féle Kerámiai Gyárüzem, a rákosi Dräsche Porcelángyár, a Herendi Porcelángyár, a Hollóházi Kerámiai Gyár, a romhányi Nagybátonyi-Újlaki Kályhagyár, a Stieber-féle Csiszolókorong Gyár, a Solus Csiszolókorong Gyár, a Widenta Vegyészeti és Kerémiai Laboratórium, a Phönix Csiszolóáru Gyár és a Parafakőgyár. 506 MNL VeML XXlX.50.a. 1. tétel. 153
