Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Erősödő állami kontroll
1 Erősödő állami kontroll kezett vagyonát Svájcba kimenteni.472 Ekkor még nem mondták ki, de azt is feltételezték, hogy az igazgatóság többi tagja összejátszott vele, amikor szándékosan alacsony áron értékesítettek külföldre porcelánokat. Továbbá bizonyítani kívánták, hogy Gulden azokat magasabb áron közvetítette tovább, majd az így keletkezett hasznot saját számláján helyezte el. A vád szerint a legfőbb bűnt Gulden követte el, aki tettével közvetlenül a magyar államot károsította meg. Társtettesként viszont a vállalatvezetés többi tagjának felelősségét is vizsgálni akarták, esetükben valutaüzérkedés volt a vád. Az ügy komolynak látszott: Hubay szerint a Gazdasági Rendőrség nagy súlyt fektetett arra, hogy Guldent hazahozzák Svájcból. Gulden Gabriella szerint édesapja ezekben a hónapokban több alkalommal kapott jelzést Krausz József ügyvédtől, hogy ne térjen haza Magyarországra.473 A Hubay elleni vizsgálattal és a Guldent támadó cikkel közel egy időben kapta volna meg több hónapja igényelt, harminc napra szóló svájci vízumát Krausz mellett Enkelhardt Ferenc műszaki igazgató is. A vizsgálat ideje alatt azonban a vállalat vezetői számára megtiltották, hogy elhagyják Budapestet. Az ügy elhúzódása miatt végül mindkettejük utazási engedélye lejárt. A vállalatvezetés ellen indított ügyet hamarosan több szálon keresztül a Magyar Nemzeti Bank valutaügyekkel foglalkozó csoportja kapta meg.474 A Gazdasági Rendőrség vizsgálata, bár rajtaütésszerűen történt, mégsem érhette teljesen váratlanul a vállalatvezetést. Az iparügyi minisztérium egyre erősebb kontrollt jelentő szabályozásai mellett 1946 novemberében a pénzügyminisztérium utasítására az Ipari Jelzálogintézet kormánybiztosa havonkénti revíziót rendelt el a vállalatnál. A közleményük szerint az exportbevételek, azaz a valutaelszámolás kapcsán gyanús esetekről kaptak bejelentést, amelyeket ki akartak vizsgálni. A hivatalosan meg nem nevezett vád szerint az 1946 őszén Svájcba szállított porcelántárgyak között olyanok tételek is akadtak, amelyek nem szerepeltek a szállítólevélen. Emiatt a minisztérium szerint valutával való visszaélés alapos gyanúja merült fel. A vizsgálat további folytatásáról szóló források egyelőre nem kerültek elő, így nem tudni mi lett az ügy vége. Az eset kapcsán az igazgatótanács azt feltételezte, hogy a vizsgálatok hátterében olyan névtelen bejelentések álltak, amelyek, belülről, véleményük szerint valamelyik üzemi bizottsági tagtól származhattak. A vállalat pénzügyi működését, ahogy arra már utaltunk, több állami szerv is kontrollálta. Ezek elsősorban politikai iránymutatások alapján igyekeztek valós vagy kreált problémákat találni. A vállalatvezetés az értékesítés kapcsán 472 Sajnos sem az eljárás, sem a bírósági ügy aktája nincs meg Budapest Főváros Levéltárában, így csak szekunder forrásokból, elsősorban Hubay Cebrián Andor igazgatósági ülésen elhangzott beszámolójából tudjuk összerakni az ügy egyes részleteit. 473 Interjú Gulden Gabriellával, 2014. december 27. 474 A Gazdasági Rendőrségnek a vállalat vezetői ellen indított eljárására vonatkozó akták egyelőre egyik közgyűjtemény raktárából sem kerültek elő. 145
