Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden, az embermentő diplomata (Budapest, 1944)
Üzlet és diplomácia rendelkező zsidó védettjeit kijelölt „védett házakba" kell beköltöztetni. Ezzel mintegy 15 ezer ember számára engedélyezték az átköltözést az úgynevezett nemzetközi gettóba, közülük 689 személy rendelkezett portugál okirattal.375 A portugál védetteket az Újpest rakpart 5. számú házba kívánták költöztetni, amely azonban rögtön szűknek bizonyult. A követségnek sikerült elérni, hogy további három házat kaphassanak a beköltözők. Lévai Jenő szerint a portugál ellátás irigyeltnek számított a nemzetközi gettón belül.376 Helyzetük Giorgio Perlasca szerint is jobbnak számított, részben azért, mert itt kevesebb razzia volt, mint a svéd vagy a svájci védett házakban.377 Ez sem jelenthetett azonban teljes biztonságot, ugyanis érvényes védlevelekkel rendelkezőket is bármikor elvihettek a razziázó nyilasok. így történt november 26-án, amikor portugál védettség alatt álló munkaszolgálatosokat vittek el munkára, majd vagoníroztak be és szállítottak el őket Sopronba.378 Nem tudni, hogy ez esetben vagy más alkalommal-e, de Lévai Jenő szerint Gulden háromszáznegyven védettet hozott vissza a halálmenetből és helyezett el az egyik védett házban.379 Gulden és kollégái novemberben tovább folytatták a védlevelek kiadását,380 és ugyanebben a hónapban két esetben, jegyzékben fordultak a külügyminisztériumhoz védetteik elhurcolása ügyében.381 Gulden több alkalommal tárgyalt Kemény Gáborral, hivatalosan először a Branquinho távozását követő napon. Ekkor a külügyminiszter arra kérte, hogy Lisszabonnal tisztázza végre a diplomáciai elismerés kérdését, mert csak annak megléte után lehet szó a menlevéllel rendelkező zsidók külföldre szállításáról.382 A követség hivatalos ügyeinek intézése mellett Gulden természetesen meglátogatta a nemzetközi gettóban elhelyezett családokat is. Napi ellátásukról azonban főként kollégái, elsősorban dr. Bartha Ferenc ügyvéd, és gróf Pongrácz Ferenc gondoskodtak.383 A követség ügyintéző feladatait október 29-én a korábbi bombatámadás okozta károsodások, valamint Gulden megbízatása miatt Budára, az Eszter utca 2. alá helyezték át.384 Ettől kezdve a portugál követség hivatalos 375 Lévai 1948:120. 376 Lévai 1946: 144. 377 Bangó-Biernaczky 2012:120. 378 Braham 1194. 379 Kanzler 2000: 202. 380 Idézi: Karsai 2014: 316. Edmund Veesenmayer birodalmi tejhatalmú megbízott jelentése a német külügyminisztérium számára arról, hogy a budapesti portugál követség védőútleveleket ad ki magyar zsidók számára. 1944. november 7. 381 Idézi: Karsai 2014:156-157. 382 Idézi: Karsai 2014: 388. 383 Pongrácz Ferenc gróf (1911, Budapest-?) tartalékos hadnagy, magántisztviselő. Első felesége, akivel 1939 szeptemberében Londonban kötött házasságot, brit állampolgár volt. Pongrácz 1944. december 9.-től egyedül vezette a portugál konzulátust. 384 MNL VeML XI.46.c.ff. 31. tétel. 122
