Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden, az embermentő diplomata (Budapest, 1944)
Üzlet és diplomácia Kemény külügyminiszter értesülve a portugál követ távozásának tervéről, figyelmeztette őt, milyen esetleges negatív következményekkel járhat mindez:,,ez nem megfelelő diplomáciai viszony, ez bizonyos nehézségeket fog okozni a zsidókérdésben történt megállapodás terén."363 Branquinho távozását követően nem maradt portugál tisztviselő a követségen, így annak vezetése a tiszteletbeli alkonzulra, Gulden Gyulára hárult. Branquinho egyik utolsó budapesti intézkedéseként még hivatalos okiratot bocsátott ki, amely egyben útlevélként és a portugál állampolgárság igazolásaként is szolgált Gulden és felesége számára.364Branquinho a szintén fenyegetett helyzetben lévő munkatársának és családjának már szeptember végén megpróbált diplomáciai útlevelet kérni Lisszabonból, utolsó budapesti intézkedéséből következően az ügy úgy tűnik nem került elintézésre.365 Október 29-én Gulden Portugália magyarországi képviselője lett, azonban lényegesen kisebb jogkörrel egy-egy határozott álláspont megfogalmazásához. Gulden nem maradt döntéseiben egyedül, egy ideig ugyanis számjeltáviratok útján kapcsolatot tartott fenn Lisszabonnal. A napi ügyekben pedig fontos segítségére voltak a követség magyar alkalmazottai, valamint november első harmadáig szintén számjeltáviratokon keresztül a volt követ tanácsaira is számíthatott.366 Gulden a konzulátus átvételét követő napon, október 30-án rendkívüli igazgatósági ülést hívott össze.367 Itt beszámolt új státuszáról és természetesen a Herendi Porcelángyár Rt. helyzetéről. Beszédében kifejtette, hogy minden emberi számítás szerint a háború az utolsó fázisába lépett, így a legfőbb cél az emberi életek és Herend vagyonának megmentése. Gulden javaslatára az igazgatóság elfogadta, hogy három régi középvezetőt, a háborús helyzetre való tekintettel előléptessenek. Ezen a gyűlésen már nem vett részt a részvénytársaság elnöke, Esterházy Móric gróf, akit a nyilas hatalomátvétel után letartóztattak és Sopronkőhidára, majd Mauthausenbe hurcoltak. A háború befejezéséig ez volt a vállalat utolsó igazgatósági ülése. Bár a néhány oldalas jegyzőkönyvben nem szerepel, de a vezérigazgató a reá bízott portugál ügyvivői feladatok miatt bizonytalan időre szabadságolását kérte az igazgatótanácstól.368 Gulden és családja felmérve helyzetüket és megtapasztalva a nyilas hatalomátvétel utáni kaotikus állapotokat úgy döntött, hogy gyermeküket 363 Idézi: Karsai 2014: 16. 364 Gulden Gabriella gyűjteménye. 365 Ministerios dós Negócios Estrangerios Portugues S8.E8.P5/62337-80 366 Levéltári kutatások szerint azonban Branquinho Lisszabon tudta nélkül, Svájcból saját jogkörében továbbra is tanácsokat adott Guldenéknek. Bán 2003. http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=93&lap=4 367 MNL VeML XI.46.c.aa.1.1.tétel. 368 MNL VeML XI.46.c.aa. VIII.1. tétel. Gulden Gyula levele Esterházy Móric elnöknek, 1944. november 22. 120
