Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
Gulden, az embermentő diplomata (Budapest, 1944)
Üzlet és diplomácia hogy a háborús esztendők alatt milyen társadalmi, üzleti és diplomáciai körökben mozgott. Ugyan a hazai politikatörténet „névjegyzékében" nem szerepel, a korban herendi pozíciója, valamint diplomata státusza révén a magyar politikai és gazdasági eliten belül mégis ismertnek számított. Személyével és esetleges háború alatt vállalt szerepeivel kapcsolatban kétségkívül a legérdekesebb forrást Újszászy István, egykori kémelhárítási vezető (kényszerű) visszaemlékezései jelentik. Újszászy az AVH vizsgálati fogságában írott vaskos kéziratában ugyanis több alkalommal megemlíti Guldent.315 Az idézett forrásokat azonban erős forráskritikával kell kezelni, egyrészt azért mert a hírhedt belügyi szerv őrizetében, különböző instrukciók alapján írta, másrészt pedig a konspiráció végső soron Újszászy foglalkozása volt. Az idézett feljegyzésgyűjteményben Gulden neve két téma kapcsán jelenik meg. Egyrészt olyan svájci és angolbarát személyek listájában szerepel, akik a háború alatt elősegítették az angolszászokkal folytatott tapogatózásokat, titkos tárgyalásokat.316 Emellett neve felbukkan még az általános kémelhárító tevékenységet folytatók listájában is. Amennyiben elfogadjuk Újszászy vallomását, abban az esetben fontos hangsúlyozni, hogy ezek a feltételezett feladatai természetesen nem hivatalos jellegűek voltak. Emiatt erre vonatkozó primer forrásokat alig lehet találni. Különösen ha tudjuk, hogy a Vezérkari Főnökség 2. osztályának valamint az Államvédelmi Központ irattárának iratanyaga Budapest ostromakor nagyrészt megsemmisült. Sőt már a német megszállás pillanatában Kállay Miklós miniszterelnök utasítására a kompromittáló iratokat megsemmisítették.317 A kutatást nehezíti az is, hogy a hírszerzésben és kémelhárításban beszervezettek közül sokan nem szerepeltek a hivatalos rendszerben, ezért megnyugtató választ ebből az irányból talán nem is lehet várni. 315 Újszászy István vezérőrnagy 1948-ban, az ÁVH vizsgálati fogságában írott feljegyzéseiben több alkalommal is megemlíti Gulden Gyula portugál alkonzul nevét. E visszaemlékezés forrásértékét - ahogy arra az iratanyagot kiadó szerkesztők is felhívják a figyelmet - bizonytalanná teszi, hogy ez egy fogságban, megrendelésre, valószínűleg külső instrukciók hatására született visszaemlékezés. Emiatt elképzelhető, hogy Újszászy a szabadulás reményében olyan neveket is szerepeltetett, akik az új államhatalom szemében ellenségnek számítottak. A másik oldalról pedig az is elképzelhető, hogy a dezinformáció érdekében Újszászy, hogy elbizonyta- lanítsa fogvatartóit, minél több nevet szerepeltetett. Mindenestre Gulden esetleges titkosszolgálati szerepének megismeréséhez és bizonyításához szükség lenne más forrásokra is. Eddig ilyenek azonban nem kerültek elő. 316 Haraszti 2007: 516, 563. 317 „.Ezekre vonatkozólag minden feljegyzés 1944. március 19-én megsemmisítetett. Ennek történetét csak az azokban részt vett néhány személy visszaemlékezéseiből lehet összeállítani." Ghyczy Jenő, 1943. július 24-től a német megszállásig Magyarország külügyminisztere volt. A Magyar Külügyminisztérium, Békeelőkészítő Osztályának kérésére 1945-ben és 1946-ban segített összegyűjteni a magyar diplomácia ellenállásának történetét. MNL OL XIX.-J-l.a. 10. doboz. 108
