Szűts István Gergely: Üzlet és diplomácia. A Gulden Gyula vezette Herendi Porcelánmanufaktúra - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 36. (Veszprém, 2015)
A háborús esztendők
A HÁBORÚS ESZTENDŐK lehetőségeit is szűkítette.293 Gulden és a vállalatvezetés ebben a helyzetben igyekezett a vállalat minél nagyobb függetlenségéért lobbizni. A háborús esztendők kapcsán fontos megvizsgálni, hogyan alakultak a belföldi értékesítési mutatók. Az export mellett a hazai fogyasztás 1943-ig folyamatosan nőtt, olyannyira, hogy ebben az esztendőben már majd háromszor annyi bevétel származott belföldről, mint 1940-ben.294 A herendi porcelántárgyak iránt megnövekedett érdeklődést jól jelzi, hogy a vállalat kereskedelmi ügyintézője már 1942 decemberében nem hivatalosan arról tájékoztatta az érdeklődő kereskedőket, hogy „Herend 1943 végére nagyrészt kimerül."295 Azaz ekkor már egy éves gyártási határidővel sem nagyon mertek nagyobb megrendeléseket vállalni. Az 1943-ban realizálódó sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a hazai művészeket immár több mint egy évtizede foglalkoztató vállalkozás 1942 őszén egy nagyobb, közel félszáz új kisplasztikából álló termékkörrel jelentkezett.296 Ezek jelentős része a közönség körében hamar sikerre talált, ezt bizonyítják a következő két esztendő megrendelései. A vállalatvezetés az 1930-as évek közepétől nagy hangsúlyt fektetett a belföldi reklám- és propagandamunkára. Ebben 1941-től nagy szerepe lett a felügyelőbizottsági tagként a vállalathoz kerülő Siklóssy Lászlónak, aki a fővárosi kulturális élet elismert alakja volt.297 Siklóssy nemcsak szak- és újságcikkeiben, hanem informális csatornákon keresztül is sokat tett Herend érdekében. Mellette meg kell említeni Gulden jó ismerősét, Erdős Jenő újságírót is, aki bár közvetlenül nem kötődött a gyárhoz, mégis rendszeresen közölt kisebb cikkeket róla az Esti Kis Újságban. A háborús esztendők legfontosabb hazai szakmai eseménye az 1939 őszén, az OMIT-tal közösen rendezett jubileumi nagy kiállítás volt. A vállalatvezetés már az előző évben hozzákezdett a centenáriumi programok szervezéséhez.298 A fennmaradt iratok szerint több száz meghívót küldtek ki az ünnepi eseményekre. A kormányzati szervek mellett a Magyarországra delegált diplomaták, 293 Szilágyi 2011: 235. 294 Amíg 1940-ben 809.834, addig 1943-ban 2,472.047 pengő bevétele származott a vállalatnak. Az inflációt is figyelembe véve jelentős növekedés állapítható meg. 295 MNL VeML XI.46.c.dd.I. 47. tétel. 296 Magyar Nemzet 1942. november 7.; Pesti Hírlap 1942. november 7. 297 Siklóssy László (1881, Budapest-1951, Budapest) ügyvéd, író, újságíró és szerkesztő. A Pesti Egyetemen jogi diplomát szerzett, majd 1899-ben az Országgyűlés gyorsíró irodájában helyezkedett el. Érdeklődése azonban a művészetek irányába terelte, műgyűjtő és művészettörténész lett. 1912-ben elindította a három nyelven íródott, majd egy évtizedet megélt lapját, A Gyűjtőt. Emellett budapesti történetek, mesék, legendák gyűjtésével is foglalkozott. Legismertebb munkája az 1921-ben megjelent, A régi Budapest erkölcse című könyve volt. Később a magyar sport ezer éves történetét is megírta. 1941. május 14-én tartott közgyűlés felügyelőbizottsági taggá választotta. 298 A Herendi Porcelángyár alapításával kapcsolatban az 1970-es évekig az 1839-es esztendőt, Fischer Mór Herenden való megjelenését vették alapul. Az 1826-os vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv szerint azonban már ebben az évben folyt termelés, Stingl Vince vezetésével a gyár területén. Ennek megfelelően a mai vállalatvezetés ez utóbbi esztendőt tekinti az alapítás idejének. 101
