Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei tömegek nem nyújtanak térélményt. A házak közötti zöldterületek szűkek, amin a gépkocsik és a játszóterek osztozkodnak. Az épületek blokkos építési móddal készültek. Megjelent - a sávházak mellett - a kockaházak típusa is, a Kosztolányi utca nyugati oldalán. Az első két ütem épületeit magas tetővel fedték, a harmadik ütemben lapos tetőt alkalmaztak. Az épületek szintszáma újabb szinttel nőtt, F+4 emeletes épületek épültek ebben az időszakban. A lakótelep beépítése során kerülgették a Mester utca kilenc családi házát, míg végül lebontották. Helyükre került a nyolcemeletes ház és a hozzá földszintes nyaktaggal csatlakozó négyszintes lakóépület. A telep központi része az általános iskola környéke. A központ funkcióit - a gyermekintézményeket leszámítva - nem különálló épületekbe telepítették, hanem a lineáris koncentráció elvét követve, utcák menti épületekbe helyezték el. A nyolcemeletes épülettel, sőt a Május 1 téri épületekkel indul az üzletek sora. A középmagas épülethez nyaktaggal csatlakozó épület földszintjén üzletek sorakoznak a Sport utca felől, majd befordul a Frankel Leó utcába, ahol az üzletsor tovább folytatódik. A Móra Ferenc utca és a Frankel Leó utca sarkain álló két szimmetrikus kialakítású és elhelyezésű épület földszintjén újra csak üzletek találhatók, orvosi rendelőkkel és gyógyszertárral kiegészülve. Ugyancsak üzletek vannak a Kossuth parkot nyugatról lezáró épületben is. Azok az épületek, amelyek földszintjén boltokat helyeztek el, élőkért nélkül csatlakoznak a közterülethez. A lakótelep központja, a hatvanas években a városközpont funkciói közül a kereskedelmi és részben az oktatási funkciót átvette. Az új város egyik lehetséges városközponti alternatívájaként szerepelt egy időben. Nem csak közvetlen környezetét, magát a lakótelepet látta el, hanem a Bauxit lakótelepet, és a Bányásztelepet, sőt a város egészét. A korabeli helyi járati forgalomszámlálási adatok is visszaigazolják ezt az állítást. A személyközlekedés egyik fő célpontja volt a lakótelep központja. A lakótelep beépítése elhúzódott, ez alatt változtak a tervezők, a tervezés elvei, a beépítés módja, az alkalmazott épület típusa, építés technológiája, tetőzetének kialakítása és szintszáma. A szintszám emelés és a beépítés sűrítése mögött a lakásszám növelés indoka áll. A lakótelepen, nyomon követhető, hogy a szocreál miként fordul modernizmusba, hogy a klasszikus városépítési elvek hogyan váltanak a modernizmus mechanikusan alkalmazott sémáira, hogy a városépítés hogyan redukálódott egysíkú lakásépítéssé. A sokszori és sokféle felfogásban végrehajtott változtatások ellenére a lakótelep egységes képét csak a blokkszerkezetű épületek bontották meg. Ahogyan haladunk a lakótelepen délről északra, követve a beépítés időbeli rendjét, úgy válik a beépítés egyre sűrűbbé, és az épületek szintszáma egyre nagyobbá. A kezdeti F+2 emeletes házakat előbb az F+3 emeletesek, majd az F+4 emeletes házak váltják fel. Tapasztalhatjuk továbbá, hogy az épületek tetőzete a kezdeti magas tetőről lapos tetőre váltott a Puskin utca vonalától északra, és a Kosztolányi utcától nyugatra. Ahogy haladunk időben előre és 363
