Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
í A városépítés szakaszai kedésfejlesztési terv kidolgozását tette szükségessé. Az Ajka Városi Tanács VB Építés, Közlekedési Osztálya 1969. augusztus 1-jén adott megbízást az Út- és Vasúttervező Vállalatnak a város általános közlekedésfejlesztési tervének az elkészítésére. A tervezők feladatul kapták a város és a városkörnyéke úthálózata fejlesztési javaslatának a kidolgozását, valamint a helyi és a távolsági tömeg- közlekedés gondjainak a megoldását. „Ajka város közlekedésfejlesztési terve" 1970 decemberében készült el. A munkát Heisz Győző, Sylvester Ádámné, és Szálka Miklós tervezők végezték el.297 A terv három fő részre - a regionális, és a városi közlekedésre, valamint a tömegközlekedésre - tagolódott. A tervezők a város közlekedésfejlesztési tervét forgalomszámlálással alapozták meg. A regionális közlekedés fejezetben foglalkoztak az állami utakkal, a vasúthálózattal, a távolsági autóbusz hálózattal. Az állam kezelte a Bakonygyepes -Úrkút, az Ajka-Padragkút-Pula, az Ajka-Devecser összekötő utakat, az Ajka -csingervölgyi bekötőutat és az ajkai vasútállomáshoz vezető utat. A 8. számú főközlekedési út elkerülte a várost, tőle 4,6 km-re húzódott. Ajkán halad keresztül a Budapest-Székesfehérvár-Celldömölk-Szombathely vasúti fővonal. A távolsági autóbusz-hálózatban 163 járatpár közlekedett naponta Ajka és viszonylataiban. Ebből Ajka-Padragkút-Nyirád 54, Ajka-Magyarpolány 27, Ajka -Városlőd 18, Ajka-Devecser-Somlóvásárhely 16, Ajka-Úrkút 14 járatpár által volt érintve. Ajkára 4.765 fő járt naponta dolgozni vagy tanulni, ebből vasúton 1.514 fő, távolsági autóbuszon 2.867 fő, más módon 384 fő. A távolsági autóbusz forgalom nagyon erős volt Padragra, gyengébb a 8. számú főközlekedési út irányában, továbbá Devecser és Úrkút felé. A napi ingázó forgalom erős volt Magyarpolány, Devecser, és Padrag felől, Úrkút felől viszont gyenge. Ajkán egy vasútállomás és két megállóhely működött, a gyártelepi és a tósokberéndi megállóhely. A szénosztályozó Alsócsinger közti vasútvonalon napi 3 járatpár közlekedett. Nem volt kihasználva, ezért a tervezők a szénszállítást közútra javasolták terelni (végül kötélpályára került). Ugyanakkor a bauxitszállítást vasútra terelték. A járási székhely áthelyezése miatt javasolták, hogy a távolsági járatok térjenek be Ajkára. A kórház üzembe helyezésével a látogatási időben (különösen vasárnap) 200 - 300 fő vidéki látogatóval számoltak. A járási székhely áthelyezésével 100 fő többlet utast vettek számításba. A forgalmi terhelést tekintve a városon átmenő Tanácsköztársaság - padragkúti út és a Vörös Hadsereg útja - Petőfi utca forgalma volt a legerősebb, ezeknél valamivel kisebb a Gyár utcáé. Jelentős forgalmat bonyolított le a szénbányákhoz vezető Bartók Béla utca is. A városi közlekedés vizsgálatához a várost 13 körzetre osztották. Megnézték az egyes körzetek népességének, munkahelyeinek, középiskolásainak a számát. Megszámlálták az egyes körzetek közötti személyforgalmat. Úgy találták, hogy a legtöbben, 3.496 fő a vasútállomásra, 3.335 fő a 297 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 509 243
