Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
Városkép 4.120 kép: Ajka várossziluettje észak felől az átlagos beépítési magasságnak.489 490 Ajka város tervezői a szabály ismerték, mert az átlagos szint számot 5-6, a középmagas házakét, pedig 11-12 szintben határozták meg. A Sport utcai 8 emeletes épület szintszáma 9, a környező épületeké, pedig 4. Ennél kisebb különbség esetében elmosódna a kontraszthatás. A tanácsháza éppen ezért nem képes kontraszthatást kifejteni a környezetében. „A település morfológiáját hagyományos városoknál a magas beépítésű központtól kifelé alacsony odó, ellaposodó beépítés jellemzi,... sziluettje konvex - középen domborodó - jellegű. "49° Ajka városközpontjának a magjára az alacsonyabb beépítés a jellemző. A városközpontot északnyugatról, északkeletről és délkeletről körülvevő lakótelepek beépítése magasabb, mint a városközponté. A város sziluettje a városközpont környékén ezért konkáv jelleget mutat. Az öt-hatszin- tes lakótelepeket egyre alacsonyabb beépítésű külső lakóterületek követik. Előbb jellemzően 2-3 szintes társasházas, majd egy-kétszintes családiházas övezet. A konkávként induló sziluett kép végül konvexbe fordul. Az ajkai várossziluett alakítói a táj, a középmagas házak és a gyárkémények. A kémények egy időben a város címerében is helyet kaptak. A várossziluett kiemelkedő pontjainak fontos szerepük volt a tájékozódás megkönnyítésében. A város sziluettjét kezdetekben a Templomdomb templomtornyai és a települést fél karéjban közre fogó dombok gerincvonulatai határozták meg. A templomtornyok jelölték a település központját, irányt mutattak az úton járók számára. Az ipar letelepedésével a gyárkémények társultak ehhez a képhez. A gyárkémények vertikalitása, és a háttérben hul489 Lásd: Perényi, 1972. 90. 490 Urbanisztika, 1987. 85. 459
