Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei volt háromféle terv. A belváros lakótelepei közül a Marton Sándor- és a Béke utcai lakótelepek részesednek a legtöbb típusépületből. A típustervek alapján épült épületek rendívül magas aránya miatt, az ajkai belváros esetében nem lehet - néhány esetet leszámítva - egyedi arculatról, a helyi építészed adottságokat és hagyományokat továbbvivő építészeti tevékenyégről beszélni. A Városközpontot leszámítva nem is jöttek létre építészetileg nívós alkotások. A sajátosan helyi jelleg inkább a típustervek alapján készült épületek egyedi módon alakított konfigurációiban lelhető fel. Láthatjuk ennek példáit a Marton Sándor-lakótelepen és a Kossuth utcai lakótelepen. Legkevésbé a Béke utcai lakótelep mutat egyedi sajátságokat. A Marton Sándor-lakótelep annak ellenére, hogy itt épültek a legmagasabb arányban típustervek alapján az épületek, mégis Ajka talán legváltozatosabb és legsajátosabb lakótelepe. Ennek magyarázata abban lelhető fel, hogy szinte mindegyik épülete más-más típusterv alapján készült. A Kossuth utcában jóval kevesebb fajta típustervet alkalmaztak mégis viszonylag kellemes épített környezet jött létre pusztán azzal, hogy a kevés épületelemet változatos módon variálták, illetve sorolták egymás mellé. A Béke utcai lakótelep helyenkénti egyhangúságának okát a típusterv fajták alacsony számában, valamint a díszeitől megfosztott homlokzatok sivárságában találhatjuk. A típustervek alkalmazása nem köthető valamely időszakhoz. A városépítés minden időszakában, uralkodó szerepben volt a típustervek adaptálása. Ugyanakkor „a típus (a standard) nem lehet vezető motívum a városképben, azaz csak kísérőelemként alkalmazható a helyenként hangsúlyos beépítés kiemeléséhez. "479 Ajkán a Városközpont egyedi tervezésű középületei, a körülötte lévő lakótelepek típusterv alapján készült lakóépületeit ellensúlyozzák. Lakásösszetétel A belváros lakás-állományáról nem rendelkezem pontos információkkal. Különösen az ötvenes években készült épületek esetében hiányosak az ismereteim. Kényszerűen beértem a becsült lakásadatokkal, illetve a szobaszám szerinti megoszlással. Megjegyzem, hogy a pontos lakásszámoktól való eltérés mértéke valószínűleg nem nagy. A közölt arányszámokat jelentősen nem változtatnák meg a tényleges értékek. A továbbiakban a szoba fogalmát szükséges tisztázni. A korabeli építésügyi előírásokhoz igazodóan a félszoba a 6-12 m2 alapterületű helyiség, a szoba pedig a 12 m2 alapterületnél nagyobb helyiség. A félszobában egy fő, a szobában kélt fő volt elhelyezhető. A belváros lakásállománya 6.774 db (4.9 táblázat). A legtöbb lakás a Béke utcai lakótelepen található, szám szerint 1.781 db, a belvárosi lakásállomány több mint egynegyede (26,3 %). A Marton Sándor-lakótelep alig marad le tőle, 1.715 lakásával, ami a lakásállomány egynegyede (25,3 %). A Kossuth utcai lakótelepen 479 Perényi, 1984. 86. 449