Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

1. A városépítés alapjai - 1.4. A modern városépítés előzményei

A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI elválasztott forgalmi rendszer alapeleme, amely a gyalogút-hálózatrendszerre fűzte fel a közösségi épületet. Clarence Stein és Henry Wright által 1928-ban tervezett Radbumben (USA) jelent meg először ez a rendszer.52 A szomszédsági egység előzményei „visszanyúlnak az amerikai kolóniák vi­szonylag zárt társadalmának világába, ahol a 'vasárnapi iskola' a közösség legfonto­sabb intézménye volt. Az amerikai Clarence A Perry már 1929-ben publikálta... javaslatát a szomszédsági egység szerkezetének kialakításáról. "53 „Perry azzal érvelt, hogy az alapvető szolgáltatásoknak a lakóházak közelében kell elhelyezkedniük.''54 „Perry szerint a szomszédsági egységnek egy akkora területnek kell megfelelnie, amekkorán az ott lakó népesség gyerekei éppen egy 1200 férőhelyes általános iskolát meg tudnak tölteni. Ez nagyjából 5000-6000főnek felel meg... A modell lényege... te­rületegységen nem szabad forgalmi jellegű u takat átvezetni. Ezáltal biztosított, hogy a gyerekek balesetveszély nélkül jussanak el iskolájukba... A szomszédsági egység központját a terület közepén jelöli ki, ahová azonban az általános iskolát, a templo­mot, és a közösség céljait, szolgáló épületet helyeztek el egy tér köré csoportosítva."55 A nyugati városépítés 20. századi eredményei 1945 után Magyarországra szovjet közvetítéssel jutottak el. A szomszédsági rendszer elve Ajkán is megje­lent az ötvenes évek elején, a település első általános rendezési tervében. A város lakóterületét szomszédsági egységekre osztották. Általában egy-egy szomszéd- sági egység 20-24 hektáros területére 5000 ember számára szükséges lakást, vala­mint alapfokú kiszolgáló intézményeket helyeztek el. A többszintes lakóházak­ból álló tömböket utcák határolják. A lakóépületek közti tömbbelsőbe gyermek- intézményeket: óvodákat, bölcsődéket helyeztek el, a lakóépületek földszintjén az utca felől, pedig üzleteket. Ennek az elvnek a megvalósulását láthatjuk a Marton Sándor-lakótelepen, a Petőfi utcában, a Frankel Leó utcában és a Móra Ferenc utcában. „A szocialista realizmus... a korszak stilisztikai tévedései ellenére sem szakított a modern városépítészet alapelveivel: a funkciók területi szétválasztásával, az út­hálózat hierarchiájával, a zöldterületi rendszerrel, és a szomszédsági egység eszméjével. "56 1.44 A magyar építészeti előzmények Az előző fejezetek a modern építészet és városrendezés kialakulásának leg­fontosabb mozzanatait és alapelveit mutatták be. A nemzetközi irányzatok után a 20. századi magyar stílusirányzatokat is érinteni kell, legalább azokat, amelyek Ajkán megjelentek. Az 1940 előtti időszakból néhány példával kép­viselteti magát a késő barokk, a népi építészet és a neobarokk. A belvárosban késő barokk stílusúak a protestáns templomok, népi épület a múzeum épüle­52 Meggyesi, 1985.80-90 53 Meggyesi, 1985. 94 54 Perényi, 1978,175 55 Meggyesi, 1985. 94 56 Meggyesi, 1985. 72 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom