Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete a kiszolgáló utak. A gyűjtő utak a forgalmi utakkal határolt területei egységek kiszolgáló útjainak a forgalmát vezetik a forgalmi útra, illetve elosztják a forgalmi utak forgalmát a területre. A lakóutak az egyes tömbök, egyes telkek megközelítésére szolgálnak.421 Ajkán, a városi főutak közé tartozik a két főforgalmi útvonal a Tanácsköztársaság út-Lenin út-Timföldgyári út, valamint a Petőfi utca- Vörös Hadsereg útja. A főutakat általában a különböző funkciójú vagy azonos funkciójú, de nagyobb egységet alkotó területek (lakótelepek) határvonalán vezették. Bakonygyepes, Tósokberénd és a Csikólegelő esetében a főutak átszelik a területi egységet. A különböző városrészek közti forgalom lebonyolítására szolgáló forgalmi utak: a Sport utca, a Gyár utca, a Bartók Béla utca, az Ifjúság utca, és a Korányi utca. A város alsóbbrendű utjai, a gyűjtőutak közül csak néhányat említek meg, így a Rákóczi utcát, a Gyár utcát, a Béke utcát, a Pálma utcát és a Liliom utcát. A város legfontosabb utjai a bulldózeres városépítés ellenére megmaradtak eredeti nyomvonalukon némi változtatással, így a Kossuth utca, a Béke utca, és a Rákóczi utca. Csupán néhány kisebb utca tűnt el a térképről, így például a Táncsics utca belvárosi szakasza, a Sallai utca, és a Lipót köz. Az úthálózat a település egyik legstabilabb eleme, a település összetartó váza. A város testét a vasút kettévágta. A Lenin út elkészítéséig, a város északi és déli része között a kapcsolatot két szintbeli kereszteződés teremtette meg. Az egyik a vasúton szintben átvezetett, kedvezőtlen magassági és vízszintes vonalvezetésű Arany János utcai, a másik a Rákóczi utcai. Egyik hely sem volt alkalmas - elegendő terület hiánya miatt - a közút és a vasút keresztezésének szintbeli elkülönítésére. A csikólegelői felüljáró megépítése tehát szükségszerű volt. Megoldotta a vasúttól délre és a vasúttól északra eső városrészek közötti kapcsolatot. Sajnálatos, hogy az út kiemelkedő közlekedési szerepéhez képest, az utat kísérő területsáv beépítésének a színvonala elmaradt. Az autóbusz pályaudvar a helyi, a környéki, és a távolsági forgalomban játszik szerepet. A szakirodalom egymásnak ellentmondó javaslatokat fogalmaz meg az autóbusz pályaudvarok elhelyezésére. Perényi Imre szerint a városközpontba célszerű telepíteni.422 A várostervezők a város általános rendezési terveiben - 1970-ig - a vasútállomás szomszédságába javasolták elhelyezni. Az elmúlt időszak európai uniós forrásokra alapozott pályázatai az intermodális közösségi közlekedési rendszerek kiépítését szorgalmazták. Ennek lényege, hogy az egyes közlekedési formák közti váltás lehetőségét közvetlen területi kapcsolataik biztosításával kell megoldani. Három meghatározó közlekedési forma különíthető el a város közlekedési rendszerében, a vasúti és a közúti két módja: a helyközi (távolsági) és a 421 Lombár, 1976. 81-83. 422 Lásd: Perényi, 1972.140. 343
