Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete tári anyagban167 majd később Marton Sándor-lakótelepnek. A rendezési terveket készítő tervezők rendre 1. szomszédsági egység névvel illették. Az elnevezés bizonytalanságát fokozza, hogy az erőműnek volt már egy készenléti lakótelepe, a Kandó Kálmán-lakótelep. Ugyanakkor a Marton Sándor- lakótelepen nem csak az erőmű dolgozói kaptak lakát, hanem például az üveggyáré is. A lakótelepen, a városi lakásépítkezésekből 1953-tól csupán 210-270 erőműi dolgozó jutott lakáshoz. A 270 darab erőműi szolgálati lakás építését az erőműépítéssel egyidejűleg kezdték felépíteni.168 A lakótelep az ötvenes évek közepéig Erőmű-lakótelep, majd 1956 után Marton Sándor- lakótelep néven szerepel az anyagban. Az Erőmű-lakótelep több ütemben történt beépítése jellemzően állam- igazgatási beruházásban valósult meg. A beruházások lebonyolítói a hatvanas évek végéig, az irányítási rendszer reformjáig, a Veszprém Megyei Tanács illetve szervei voltak. A lakótelep helyeként természetszerűen kínálkozott a MASZOBAL-lakóteleptől nyugatra, Ajkát Tósokberénddel ösz- szekötő úttól északra fekvő Rókalyukdűlő. Kezdetben családi házak építésre szemelték ki a területet. Feltehetően a negyvenes évek második felében indultak a házhelyosztások, a Mester utca kilenc családi házzal beépült. A Területrendezési Intézet 1950. november 17-én kelt és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságához címzett levele arról tájékoztatott, hogy az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság 1950. november 6-án kelt határozatában 94 lakás elhelyezésére a MASZOBAL-lakótelephez a tósokberéndi út mentén közvetlenül, nyugati irányban csatlakozó területet kijelölte.169 A lakótelep helyének kiválasztását a következő tényezővel indokolták. Ajka község a bakonyi bánya- és iparterületek egyik szervező központja. A terület az északnyugati szélirány szempontjából kedvezően fekszik, és főútvonal mentén található. A dolgozók közlekedése a munkahelyre egyszerű. A lakótelep lakásai a MASZOBAL-lakótelepen lévő vízhálózatról elláthatók. A lakótelep beépítésére 1951-ben készült el az első rendezési terv. A terv alapján épült fel a Május 1 téri szimmetrikus elrendezésű lakóépület csoport. Az 1950. évi kijelölő határozatban említett 94 lakás ebben az épületcsoportban valósulhatott meg. Az itt felépített F+II szintes épületek földszintjén létesített üzleteknek a MASZOBAL-lakótelep lakóit is ki kellett szolgálniuk.170 Az Országos Városrendezési és Helykijelölő Bizottság az 1951. július 31-i ülésén döntött arról, hogy Ajkán az 1952. évi lakásépítési keretben 200 állami és 200 szövetkezeti lakást kell felépíteni. A 400 lakást a MASZOBAL-lakótelephez nyugati és északi irányban csatlakozó Rókalyuk és a Szekérhídi dűlő területein tervezték elhelyezni. A terület szorosan kapcsolódott az 1951- évi 167 MNL VeML XV. 18.c 91 D. TrF 1662 168 Kozma, 1996. 235-236 169 MNL VeML XXIII. 6.1 Iratok 1.doboz 170 MNL VeML XV. 18.c 91 D. TrF 1662 112
