Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai Az unalomig ismételt szocreál épületek, azonban tervi szinten zártabb, városiasabb beépítést eredményeztek. A Rákóczi utca déli oldalán háromszintes kockaházakkal zárták le a városközpontot, melyek laza elhelyezése lehetővé tette a szomszédos szövetkezeti lakótelepre és a mögötte lévő dombra való rálátást. A tervezési terület peremén alkalmazott kockaházak a korszak kedvelt megoldásai közé tartoztak. Ajkán, több helyen is alkalmazták. A keleti oldalon a Nirnsee-kastélytól majdnem a patakig sávházak sorakoztak volna, kastélypark területét jelentősen csonkítva. A laksűrűség 200 fő/ ha értéket ért el. A tervhez készült hozzávetőleges költségelőirányzat szerint a tervbe vett munkák 175 millió Ft-ba kerültek volna akkori árakon. A terv a tervezési területen kívül eső településrészek kapcsolatával nem foglakozott se szerkezeti, se városképi szempontból. Ezzel mintegy hagyományt teremtettek Ajkán. A későbbi korok tervezői és döntéshozói sem figyeltek eléggé a tervezési területen túli kapcsolatokra. A Városrendezési Bizottság 1952. október 28-án minősítette a tervet. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint a bírálók kérték, hogy a középiskola kapcsolódjék a parkhoz, és a beépítés igazodjék az utca vezetéshez. A tervet - a bírálati szempontok figyelembevételével - átdolgozták. 5. A település következő általános rendezési terve „Ajka komipozíciós terve" elnevezéssel 1954. évben készült.130 A tervet az EM Lakóépülettervező Vállalat tervezői Károlyi Antal és Arányi István készítették. A tervezőt az Építésügyi Minisztérium 7. Tervezési Igazgatóság, az 1954. február 26-án kelt levelében jelölte ki a terv elkészítésére. A tervező, a tervezési szereződést a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságával kellett, hogy megkösse. A szocreál szellemben készült kompozíciós terv kiterjedt az 1, 2, 3, és 4 szomszédsági egységek területére. Az összesen 135 ha nagyságú tervezési terület a Kosztolányi utcától a Fiastyúk utcáig valamint az Ifjúság utcától a vasút vonaláig terjedt. Szerepelt a tervlapon a Domb utca környéke és a Szövetkezeti lakótelep, ezekkel azonban a terv nem foglalkozott. A tervezők célul tűzték ki, hogy „a szocialista kisváros dunántúli táji jellegét biztosítsák." A városszerkezet szempontjából meghatározó megoldásokat az 1952-1953. évi városközpont részletes rendezési tervéből vették át. Megtartották - az új bakonygyepesi útvonal mellett - a Kossuth utca tovább vezetését déli irányban. A vasúti felüljáróra vezető út építése a terv készítése idején már folyamatban volt. A tovább vezetett Kossuth utca, Rákóczi utca és Rózsa utca közös csomópontjából új utat terveztek az üveggyár mellett a vasútállomásig. Az új úthálózati elem szerepének, feltehetően az ipartelepek és a vasútállomás közti közúti kapcsolat javítását szánták. Nem valósult meg. 130 MNL OL XXVI-D-8-f 75. doboz 509 sorszám, és a MÓL XXVI-D-8-f VÁTI tervtári iratok 310. alatti dokumentáció (A szerzői jogi engedélyek hiányában a terv másolata nem közölhető.) 85
