Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai dése a település főterét is kijelölte. A Kossuth utcát déli irányban továbbvezették és rácsatlakoztatták a Rákóczi utcára. A továbbvezetett Kossuth utcáról - az általános tervnek megfelelően - leágaztattak egy új utcát, melyet az üveggyár nyugati határa mellett a vasút felett átvezetve, elágazott Úrkút és Csékút irányába. Az Úrkút és a Csékút irányába menő utak nyomvonalát a Váralja utca nyomvonalán vezették tovább Úrkút felé, illetve az Ady utca nyomvonalán a Bartók Béla utcáig. A csékúti út akkor még a Kandó Kálmán -lakótelep és az erőmű között vitt el. A vasúti felüljáró tehát már az első általános rendezési tervben megjelent. Egy rendezési terv értékét az mutatja meg, hogy elképzeléseiből mi valósult meg, szabályozási előírásai milyen erővel érvényesültek. Az 1951. évi tervben a későbbi úthálózat egyes elemei ugyan már megjelentek, azonban a tényleges nyomvonalak jelentős módosításokon, fejlődési folyamaton mentek át a megvalósításig. Koncepcionális értékű módosítást szenvedett a Kossuth utca, mivel szerepe idővel leértékelődött, holott kezdetben még a település fő ütőerének számított. A tervezőket racionális megfontolás vezette akkor, amikor déli irányú továbbvezetését és a Rákóczi utcára való csatlakozását javasolták. A községet érő forgalom, amely zömmel északi irányból érkezett és az ipartelepek felé tartott, a Kossuth utcát és a Rákóczi utcát vette igénybe. Igen ám, a két utca közvetlen kapcsolata hiányzott, több éles kanyart tartalmazó, szűk belső utcák kötötték össze ezeket. A tervezőkben természetes módon merült fel a gondolat, hogy a két utca közvetlen kapcsolatát megteremtsék. A vasút a települést ketté metszette, az északi és déli oldala közötti közúti kapcsolatot megnehezítve. A vasúti felüljáró szükségessége hamar felmerült. Az első terv javaslata olyan sikeres volt, hogy a tervben megjelölt helyén valósult meg. Amikor a bakonygyepesi út új nyomvonala a római katolikus templom és a kastély között megjelent, jelentősen módosult a Kossuth utca szerepe, leértékelődött és szükségtelenné vált déli irányú továbbvezetése. A városközpont magja is elmozdult délkeleti irányban. A Kossuth utca továbbvezetését későbbi tervek elvetették. A Váruta dűlőben a bányász-sajátházépítés számára akkor már (1949-ben) kijelölték az építési területet, és a telekosztásokat végrehajtották. Az építkezések megindultak. Azzal, hogy a terv a meglévő Ady utca nyomvonalán vitte tovább a csékúti utat, igazodott a kialakult állapothoz. A későbbi tervek avatkoztak bele durván a terület telekosztásába, gyógyíthatatlan sebet okozva a terület beépítésében. A területfelhasználási terv kijelölte a lakóterületeket. A terv a mai terjedelmében mutatja a timföldgyár lakótelepét, holott akkor még a beépítése alig haladhatta meg az 1942. évi állapotokat. Ez a terv jelölte ki az Erőmű-lakótelep (a későbbi Marton Sándor-lakótelep) helyét, a timföldgyár lakótelepétől nyugatra. A tervben megjelent a Szőlőhegy, mint lakóterület, a Domb utca környéke, a Gyár utca környéke, a Szövetkezeti lakótelep, valamint a Váruta. Az Ereszvényes dűlő területére javasolta a község új temetőjét elhelyezni. A terv a leendő városrészek 77
