Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

Ajka építéstörténete könnyen alkalmassá tehető területek előkészítése. A lakótelep építések elvi­selték az építésre kiszemelt területek építésre alkalmassá tételének költségeit, illetve az egyes épületek ebből eredő többletköltségeit. Az 1940-es évek elején, a település területén megjelent egy újszerű mor­fológiai elem, beépítési mód, a lakótelep. A Bauxit lakótelepet a községtől nyugatra, közvetlenül a település mellé, a gyártól azonban viszonylag tá­volra jelölték ki. Ellátási szempontból azonban könnyen integrálódott a te­lepülés szerkezetébe. Az 1940-es évek elején csupán két utcája készült el, egymásra merőleges elrendezésben. A további lakótelep építés terve isme­retlen számomra. Annyi tudható, hogy ha a háború nem jön közbe, akkor továbbépítették volna. Az erőmű készenléti lakótelepe követte a hagyomá­nyos ipar- és kolóniatelepítési metódust. A településtől távol, annak szerke­zetébe a mai napig nem integrálható helyen, az erőmű tövében építették fel. Ajkacsingervölgyben tovább folytatódott az egy bánya egy kolónia hagyo­mánya. Felsőcsingerben mindentől elzártan építették fel az Élmunkástelep házait, Alsócsingerben és a Jolán-akna közelében épültek újabb kolóniák. A település több egymástól távol eső területein kezdődtek építkezések. A hatályos építési törvény nem tette kötelezővé az olyan nem városi jogál­lású települések, mint Ajka számára rendezési terv készítését. A nagy volu­menű építkezések miatt azonban szükség lett volna egy településfejleszté­si koncepcióra és egy településrendezési tervre. A városépítés intézményi feltételeinek hiánya vezetett oda, hogy a település fejlődésének elindulá­sakor területileg összehangolatlanok maradtak az építkezések. Nem volt olyan szervezet sem, amelyik összefogja és irányítsa a fejlesztés különböző szereplőinek törekvéseit. így aztán nem tisztázták, hogy az iparfejlesztés milyen volumenű népességkoncentrációval jár. Nem tisztázták azt sem, hogy az egyre növekvő népesség számára mennyi lakást, milyen közmű­veket és közintézmény hálózatot szükséges felépíteni. A fejlesztéseket nem koncentrálták, aminek eredményeként Ajkán településszerkezetileg szétta­golt településtest jött létre. Közigazgatási intézkedések is hozzájárultak a széttagoltság fokozásához a szomszédos települések Ajkához csatolásával. A Magyar Bauxitbánya vezetői hamar felfigyeltek az anomáliákra. Már 1948-ban levelet írtak az Építésügyi Minisztériumba, felsorolva kifogásaikat. A levél kapcsán 1948. június 14-én felvett jegyzőkönyvből értesülhetünk az ész­revételek tartalmáról.83 A Magyar Bauxitbánya kifogásolta, hogy Ajka fejlesz­tése nem egy egységes községrendezési terv alapján folyik. Ennek következ­tében szervetlenül fejlődik. Egyes területeken az utakat nem a rétegvonalak­nak megfelelően vezetik. A község határában öt helyen történt házhelyosztás: a Rókalyuki, a Szérűskerti, Kertészkerti, Ereszvényesi és a Várutai táblákban. Úgy ítélték meg, hogy a Rókalyuki dűlő házhelyek részére nem alkalmas, mi­83 MNL VeML XXI: 4/b Veszprém megye alispánjának iratai 262 doboz 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom