Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
Befejezés
A több éven át tartó tervezés és építés mindig új és új szempontokat, technológiákat állított előtérbe, nem beszélve a tervező személyének változásáról. Ilyen körülmények között szétforgácsolódott az eredeti koncepció. Az idő rétegei A nagy múltú városok épületállománya hűen őrzi az egyes korok lenyomatait, ahol az idő egymásra halmozódó rétegei különféle épületekben tárgyiasultak. Ajka vizsgált félévszázada történelmi léptékkel mérve nem nagy idő. Azonban már az 1940-től 1990-ig eltelt idő is elegendőnek bizonyult arra, hogy néhány egymástól elkülöníthető réteg rakodjon egymásra, helyesebben egymás mellé. Az idő hozta változások összefüggenek az építészeti felfogások, „stílusok" (a népies irányzat, a szocreál és a modernista stílus építési technológiában megnyilvánuló változataival), valamint a technológiaváltásokkal (amely a téglaszerkezettől, a blokkos és paneles építési módon át az öntött falas szerkezetig terjed). A város a falúból nőtt ki, amelynek jellemző épülete a hagyományos anyagokból épített paraszti gazdálkodást szolgáló lakó és gazdasági épület volt. Ezek az épületek építészettörténeti vagy népi építészeti szempontból nem képviseltek kiemelkedő értékeket. Ajkán hiányoznak a történeti építészet emlékei. A történeti stílusok közül csak a késő barokk van jelen, amelyet néhány templom képvisel. A két protestáns templom a türelmi rendelet korából, a neobarokk római katolikus templom a 30-as évekből való. Az üveggyári kolónia épületei képviseltek még értéket, ízes homlokzati kialakításukkal. A településnek középületei alig voltak, a községház kétszintes épülete egy érdekes fejlődési folyamat eredményeként érte el végső formáját. A város építése során a régi Ajka épületállományából nagyon kevés maradt meg. Megmaradt a vasútállomás főépülete, erősen átépítve, az Alkotmány utca déli oldala, az üveggyár, a három templom, a Kossuth utca nyomvonala és még néhány út hosszabb-rövidebb szakasza. Mit lehetett volna megmenteni, volt-e megmentésre érdemes építészeti, városképi együttes? Vegyünk sorra néhány eltűnt emléket. A neobarokk Nirnsee-kastélyt gazdáival együtt elsöpörte a történelem. Nem jelentett kiemelkedő értéket. Az épület ma már idegenül állna a modernista környezetben. Az üveggyári kolónia egységes, jó ízű házai a vasútállomás közelében megmaradhattak volna, funkcióváltással. Posztmodern építészeti eszközökkel egy üvegtető alá vonva az udvarokat és az utcát a vásárcsarnok szerepére alkalmassá tehették volna. Az épületekben boltokat, az udvarokban elárusító standokat elhelyezve, az utcát átengedve a vásárlóközönségnek, a város attraktív színfoltjává válhatott volna. A templomdombi evangélikus iskola, a két protestáns templom, az evangélikus papiakkal együtt szép városképi együttes alkotott a domb rétegvonalaira helyezve. A műmesteri házak - Ruttkay Gyula Ybl-díjas építész szerint is 470
