Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai 2.1 ábra: Ajka kataszteri birtokvázlata, 1933 tott telkekre villaszerű épületeket építettek polgári foglalkozású tulajdonosaik. A településről 1933-ban készült kataszteri birtokvázlat a magyar állami földmérés keretében (2.1 ábra). A település korabeli szerkezetéről e térkép ismeretében tehetők megállapítások. Ajka az indusztria világába több utcás, szabálytalan szerkezettel lépett be. A Templomdombra támaszkodva indult - kelet, északkelet felé- a település szerkezeti vázát adó kettő utca, a báró Eötvös József utca, a Széchenyi utca a Petőfi Sándor utcával. A Deák Ferenc utca a Hunyadi utcával sajátos sugaras szerkezetűvé tette a települést. Ezt a három utcát kötötte össze több, az előzőeknél kisebb keresztmetszetű északdél irányú köz, a Ré-köz, a Lipót-köz, a Pozsonyi utca és a gróf Tisza István utca. A település eme szerkezed sajátosságára Bene László figyelt fel éles szemmel.25 A hagyományos parasztporták alkották a település alapszövetét. Ezt az alapszövetet nem tematikus elemek tagolták. A település ilyen elemei voltak a központi térrendszert adó Templomdomb, a Hősök terével, a Nirnsee- uradalom kastélya a kerttel, az uradalom gazdasági központja az istállókkal, az üveggyár szomszédságában a belső majorral, és szérűskerttel a mai szövetkezeti lakótelep északi részén, valamint az üveggyár a kolóniával továbbá a vasútállomás és a közelében a vásártér, amelynek helyén a harmincas években sportpályája létesült.26 25 Bene, 1980. 75 26 Kormanik János közlése,2012. 47
