Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.3. Városkép
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA Pontházakat általában esztétikai, kommunikációs, és gazdaságossági megfontolásokból emelnek. Alkalmazásuk esztétikai, városképi szerepe az egyhangú beépítés élénkítése, a vertikális hangsúlyképzés, a lakótelepek horizontális egyhangúságának oldása, az összkép változatossá tétele. A pontházak kommunikációs szerepükben megjelölik a város valamilyen szempontból fontos helyeit: a városközpontot, az alközpontokat, a város széleit - a bevezető utak mentén - a városkapukat, a vasútállomást, fontos útkereszteződéseket. Elősegítik a tájékozódást azzal, hogy jelzik a városszerkezet fontos elemeinek a helyét. Ide sorolható még a státusz-szimbólum szerepet is. Magasabb beépítés alkalmazható jelentősebb útvonalak mentén, az utak külső ívén, irányadó szerepük miatt. A pontházak építésében gazdaságossági megfontolások is szerepet játszanak, így a magas telekárak, a helyszűke, a jobb terület-kihasználás, az irodák és szállodák tömeges helyiség igényei, a vertikális szervezés gazdaságosságának vélt előnyei. A városközpontok területei értékesek, ezért alacsony beépítést a központokban kerülték. A templomtorony szakrális jelkép, és városképi jel egyszerre. „A templomtornyok kiemelkedése a környező háztetők közül szinte pontos léptéket ad a településről... az Isten házának magasabbnak és díszesebbnek kellett lennie az ember házánál. Ez a városszerkezeti - városképi megjelenés rögződött, vált hagyomány- nyá és maradt fenn a legutóbbi időkig. Városainkban az 1960-as évekig a vertikális hangsúlyt nagyjából a templomtornyok konkurencia nélkül képviselték. "481 482 A templomtornyok korábbi szerepét a pontházak megjelenése változtatta meg alapjaiban, a „torony... elvesztette eredeti szakrális és társadalmi szerepét." 482 Ajka templomai még a falusi léptéknek megfelelően készültek, a templomok és tornyaik a belváros rekonstrukciójáig a településközpont meghatározó, vertikális elemei voltak. A gyárkémények ugyan már korábban megjelentek, de a központtól távol, nem konkuráltak velük. A pontházakat azonban úgy helyezték el, hogy nem voltak tekintettel a templomok elhelyezkedésére, és tömegeire. A pontházak - a tanácsházát és a kórházat leszámítva - funkciójukat tekintve „csupán" lakóépületek, amelyek nemcsak a templomokkal konkuráltak, hanem a közintézményeket magukba foglaló épületekkel is. Azzal, hogy a tömeges funkciót hordozó épületek a középületek fölé nőttek, jelzi, hogy a modern építészetében a funkció és a forma korábbi szoros kapcsolata meglazult, illetve átalakult.483 A központi funkciókat magukba foglaló épületek szintszáma alacsonyabbá vált, környező lakóépületeké viszont megnőtt.484 A városban 16 darab középmagas ház épült, közülük 3 dupla, statisztikai számuk ennél fogva 19 darab. A 16 épület hét típust testesít meg. Felmerül 481 Székelyné, 1979. 45. 482 Meggyesi, 2006. 38. 483 Lásd: Székelyné, 1979. 48. 484 Lásd József, 1979. 454
