Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
Ajka építéstörténete népesség településrészenként nincsen kimutatva, ezért ki kell térni a várost alkotó településekre is. Az 1941. évi népszámlálás adatai szerint Ajka 3.322, Bódé 1407, Tósokberénd 703, és Tósok 572 lelket számlált.1 Az ajkai szénbányászat indulási éve 1865. A település korábbi társadalma, gazdasága és települési viszonyai átalakulásának kezdetei erre az időpontra tehetők. A bányászat elindulásához legközelebb eső népszámlálás 1869-ben történt. Ekkor Ajkán 893, Tósokberénden 609, Tósokon 496, Bódén 288 lakost számoltak össze.2 A két időpont, 1869 és 1941 között a népesség növekedés Ajkán közel négyszeres (3,72), Bódén közel ötszörös (4,88), Tósokberénden és Tósokon 15-15 %-os. Az iparosodás kezdetei tehát nem egyformán érintették a későbbi város tagtelepüléseit. Ajka növelte a népességét - abszolút értelemben - a legnagyobb mértékben. Bódé népesség növekedésének arányai a legnagyobbak. Magyarázata ennek az, hogy ez a település feküdt legközelebb a bányákhoz. A népesség növekedést egyértelműen a korabeli iparosítás hozta magával. A bányák adta munka- és megélhetési lehetőségek, a magasabb bérek vonzották a környező falvak mezőgazdasági népességét. A lakosság foglalkozás szerinti összetétele 1941 évben Ajkán és Bódén az ipar túlsúlyát mutatja. Mezőgazdaságból élt Ajkán a lakosság 17,5 %-a, és Bódén 11,9 %-a. Iparból Ajkán 72,5 %-a, Bódén 81,1 %-a. Mindkét település - lakosságuk foglalkozási viszonyait tekintve - erősen iparosodott volt. Az iparból élők létszámát az 1940-1941-ben elindult gyárépítkezések és bányanyitások duzzasztották fel. Tósok és Tósokberénd esetében is erőteljes az ipari népesség növekedése, de a mezőgazdaságból élők aránya ekkor még Tósokberénden 51, 6 %, Tósokon 55,1 % volt. Gazdaság Ajka iparának megteremtése két fő irányból indult, egyrészt az energiavonalon, amely a szénbányákat és az erőművet fűzte fel egy technológiai egységbe, másrészt a nyersanyag vonalon, amely a bauxitbányákat, a timföldgyárat és alumíniumkohót fűzte fel egy másik technológiai egységbe. A két irány 1940- ben találkozott Ajkán az akkor legfontosabb infrastruktúra (a vasút) közvetlen közelében, ott, ahol az energiavonal összekapcsolódott a nyersanyag vonallal. A következőkben a két fő vonalat veszem szemügyre külön-külön. Ajka legfontosabb ásványkincse a szén volt. Felsőcsingerben feküdt a felszínhez legközelebb a kibúvása. Nem véletlen, hogy itt fedezték fel 1865 táján.3 Itt létesültek az első bányanyitások 1869-ben, megelőzve Várpalotát, ahol 1972-ben és Tatabányát, ahol 1896-ban indult a szénbányászat.4 Az Emma és a 1 Tilhof, 2009.183 2 Tilhof, 2009. 88 3 Kozma, 1991.51 4 Kozma, 1996.15 42
