Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei Az első épületek, a biztosítók földszintes épületeit a bőségesen rendelkezésre álló terület tudatában helyezték el. Ahogy haladtak előre a terület beépítésével úgy támadt igény újabb funkciók elhelyezésére. A sorban az utolsóként elhelyezett kereskedők háza már alig fért el. A művelődési ház és a biztosítók közti terület hosszú ideig nem épült be. A területért a művelődési és a kereskedelmi funkciók vetélkedtek, végül a kereskedelmi lett a győztes. A Héliosz üzletház a rendszerváltás után épült fel. Kétszintes lapos tetős tömege visz- szahúzott homlokfalaival, fehér téglafelületeivel, hangsúlyos párkányaival, kissé posztmodern ízével új színfolt a városközpont épületei közé (4.56 kép). A biztosítók földszintes épületei a központban kissé súlytalanok. A tervező érezte, hogy a súlytalan tömeggel kell valamit kezdeni, ezért az épület sarokrészére egy gúla alakú tetőfelépítményt helyezett, emelve az épület tömegét. A tömbszerű épülettömegeket a sarkok megnyitásával, acélcső oszlopokkal és nagy nyílászárókkal gazdagította. (4.57 kép). A tervező az OTP épület és a Kereskedők háza kapcsolatát egy passzázs és egy patio közbeiktatásával tette szervessé. Az OTP épületén alkalmazott téglalizénák szerepe különösen a homlokzat felső, tömör részén, a tagolás (4.58 kép). A kereskedőház látványát hangsúlyos előtető és a passzázs tetőzete gazdagítja (4.59 kép). A központi mag déli térfalát igényes szép épületek alkotják. A szemlélődőben mégis hiányérzet támad. A Deák Ferenc utcában közlekedve, különösen nyári időszakban, mikor az utca menti fák lombjai összezárnak, alig vesszük észre, hogy egy középváros központja mellett haladunk el. A városközpont patak part felőli alacsony épületeit a fák lombjai eltakarják. A Torna-patak nem vesz részt a városközpont látványának alakításában. A patak medrének túlságosan is műszaki jellegű kialakítása nélkülözi az esztétikai igényességet. A patak jelenlegi állapotában inkább csak kanális szerepet tölt be, feladata a patak vízének mielőbbi levezetése (4.60 kép). Magában rejti azonban a városképi attrakció kialakításának a lehetőségét. A városközpont korzóját lehetne itt kialakítani. Ehhez a patak medrét le kellene fedni, a korlátok elbontása és az alépítmény egyébként is szükséges megerősítése után, a „Nagy-híd" és a művelődési központnál lévő híd között. A lefedés medencék sorozata lehetne, sekély vízfelülettel, kis csobogókkal és tipegőkkel. A patak partján árnyas korzó létesítésével a környezet vonzóvá, attraktívvá varázsolható. A korzó a magyar városok tradíciójának egyik olyan eleme, amely Ajka központjából hiányzik. A patak-parti sétány kialakítása feltételezi az üzletházak profiljának kisebb átalakítását, kiállítók, presszók, vendéglátók teraszainak megjelenését. A központban, ez idáig alig kapott helyet olyan funkció, amelyik a nappali élet elevenségét megőrizné az esti órákra is. A központi mag és a déli zóna közötti kapcsolat ma meglévő gyengesége az említett módon volna javítható. A városközpont legkevésbé sikerült része a belső udvar. Parkolónak és árufeltöltő gazdasági udvarnak indult, majd a rendszerváltás után a kiskereske403
