Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei Szólni kell még a második zóna keleti részéről. Itt található a városközpont reprezentatív parkja, amely a Nirnsee-kastély parkjának a maradéka. A kastély helyére és a park további részére telepítették a postát és az autóbusz pályaudvart. A harmadik zóna területe a Kossuth utcai lakótelep része, bár a lakótelep déli sávja és a Templomdomb funkcionálisan összefügg a központi maggal. Itt találhatók a központ legrégebbi épületei a templomok, és a rendelőintézet. A városközpont előnyös adottsága, hogy a nagy összefüggő zöldterületek egészen a határáig érnek. A megfogalmazott kritikák ellenére összességében elmondható, hogy a városközpont szerkezete a városközpont funkcióit jól szolgálja. Szűk keresztmetszetek, ellentmondások ugyan találhatók, de a forgalom mai szintjén működőképes. A következő fejezetben a létrehozott esztétikai minőségről lesz szó. A városközpont építészeti karaktere A városközpont városépítészeti együttes. Ide kerültek a város legfontosabb középületei, amelyeknek nem csak a funkciót, hanem a várost is reprezentálniuk kell. Megfelelő színvonalú építészeti kialakításuk tehát alapkövetelmény. Amíg a város lakótelepein inkább építési tevékenység folyt, addig a város- központban az építés az építészet rangjára emelkedett. Az építészet és az építési tevékenység között a különbség az esztétikai értékekben jelenik meg.448 A városközpont magterületének épületeit kompozíciós rendjük kifelé, a fő forgalmi utak felé fordítja, amelyek mentén viszonylag zárt beépítés alakult ki. Felmerül a kérdés, egy olyan szocialista város, mint amilyen Ajka, milyen mértékben válhatott a város közösségének kifejezőjévé, egyáltalán azzá vált-e? Típustervek, normatívák, tervszámok világában van-e értelme ilyen kérdést feltenni? Lehet-e helyi identitásról, a hely szelleméről, vagy önálló arculatról beszélni ilyen körülmények között? A város mindent kívülről és felülről kapott, anélkül, hogy lakóit megkérdezték volna. Az ötvenes években a helyi hatalomnak alig volt ismerete arról, hogy melyik főhatóság mit tervez a településben, és hogy azt hol kívánja a településen belül megvalósítani. A középületek a központi hatalom adományaiként jöttek létre. A hatvanas évektől nőtt meg valamelyest a helyi közösségnek, de még inkább a helyi hatalom képviselőinek a mozgástere. így aztán Ajka városépítésének története nem igazán reprezentálhatja a helyi közösség szellemi és anyagi erejét. A városközpont elemzése során a szakirodalom és néhány szaktekintély megállapításaira hagyatkozom. A városközpont a város egészét reprezentálja, és mint ilyen érzékeny téma. Az elemzésnek éppen ezért több értékítélet mérlegelésén célszerű alapulnia. Eddig tudomásom szerint két kiváló szak448 Pogány, 1976. 52. 397
