Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A problémát fokozta, hogy a rendszerváltás utáni időszakban a Sétáló utcai üzletsor üzleteinek hátsó raktár helyiségeit kiskereskedők számára engedték át, üzletek nyitása céljára. így aztán végképp összekeveredett a gyalogos és gépjármű forgalom. A városközpont beépítési tervét készítő Ruttkay Gyula is szóvá tette Gáspár Jánosnak adott interjújában, hogy „feje tetejére állt a korábbi építészeti funkció." 447 A központi magterületről hiányzik egy - a bíróság és más igazgatási szervek számára szolgáló - második irodaház, hiányzik továbbá egy önálló könyvtárépület. A pénzintézeteket is elhelyezhették volna többszintes épületben. A központból kiszorultak olyan intézmények (például földhivatali, munkaügyi, stb.), amelyek városi illetve vonzáskörzeti feladatokat látnak el. Kevés az olyan közintézmény, amelyik nem igényli a központi elhelyezést ilyen, például a kórház, a tűzoltóság. A második zóna Bródy Imre utca, Fürst Sándor utca, Rózsa utca és Rákóczi utca által határolt déli részén csoportosulnak az oktatás és a jogszolgáltatás intézményei. A József Attila utca és a magterület közötti keleti részén a posta és a közlekedés létesítményei. Az oktatási övezet területrendezési szempontból sok esetlegességet, városépítészeti szempontból, pedig kevés igényességet vonultat fel. Ahány épület annyiféle koordináta rendszer. Az oktatási övezet épületeit nem a városközpont magja felé szervezték. Bejárataik a központtal ellentétes oldalon találhatók. Két okkal magyarázható ez a helyzet. Az egyik az altalaj minőségében keresendő. Az övezet Torna-patak felőli része vízjárta, mély fekvésű terület volt. Az első rendezési tervek nem is javasolták a beépítését. Az elsőként felépített gimnázium épülete is feltehetően emiatt került cölöpalapokra, és a Fürst Sándor utcához közelebb. A másik ok a Deák Ferenc utca beépítettsége volt. Az utca kisajátítása meglehetősen későn a hatvanashetvenes évek fordulóján történt. Addigra már az oktatási épületek zömét felépítették. A patakrendezéssel javultak a terület beépítésének a körülményei. A Vörösmarty iskolát éppen ezért telepíthették volna a Deák Ferenc utcai oldalra is. A városközpont ennek következtében egységes térfalat kaphatott volna dél felől, így viszont lyukas maradt. Az oktatási övezet területe leszakadni látszik a városközpont magterületéről, nem kelti annak képzetét, hogy a központ része lenne. A második zóna része a jogszolgáltatás épületeinek helyet adó Rákóczi utca. A bíróság, funkciójához képest kevésbé alkalmas épületben kapott elhelyezést. A második zóna területéhez hozzásoroltuk a Rákóczi utcától keletre eső többszintes lakóterületet. A Deák Ferenc utca e rövid szakaszának épületei, a rendőrség épületével kiegészítve a központi mag felé elfogadható színvonalú térfalat alkotnak. 447 Gáspár - Giay, 30. 396
