Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA igénybevételük miatt. A városközpontokban általában az igazgatási és jogszolgáltatási (bíróság, ügyészség, rendőrség), a művelődési és oktatási, a kereskedelmi és pénzügyi, a posta és a közlekedés, az egészségügy és az egyházak intézményei települtek le. Az egyes intézmények funkcionálisan összetartoznak. Igénylik egymás közelségét mind saját, mind közönségük kényelmére. Ez az összetartozás jut kifejeződésre a különböző övezetek kialakulásában. Az ajkai városközpont területén elhelyezett építmények funkcionálisan jól lehatárolható övezetekben csoportosulnak. A különféle funkciók területi csoportosulását nemcsak funkcionális, hanem térgazdasági törvényszerűségek is meghatározzák. A városközpontok területének korlátozott volta miatt - piaci körülmények között - itt a legdrágábbak a telkek. A magas telekárak miatt a kis alapterületen nagy hasznot hozó tevékenységek találhatnak itt helyet. Ilyen tevékenységeket a pénzintézetek, a ritka és értékes árukat és szolgáltatásokat nyújtó üzletek folytatnak. A kis jövedelemtartalmú és nagy területigényű tevékenységek kiszorulnak innen. A város településközpontjával sem történt másként. Valamikor a központ és környéke területén MÉH telep, istállók, veteményes kertek voltak találhatók. A szocializmus viszonyai között a földjáradék településszerkezetet alakító hatása azonban korlátozottan érvényesült, ezért kerültek oda alacsony szintszámú épületek is. A mai bevásárlóközpontok települési elhelyezkedése ne tévesszen meg senkit, ezeket tömegességük és a motorizáció vitte ki a városok szélére. A klasszikus gazdasági törvényszerűségeknek ellentmondani látszik az a tapasztalat is, hogy az olcsóbb termékeket értékesítő üzletek is utat találtak a központba. Az alacsonyabb ár is képes elviselni a magasabb költségeket, ha tömegével értékesíthető árukról van szó. Sajnálatos, hogy a központ értékes területének beépítése alacsony szintszámú épületekkel fejeződött be. A városközpont alapszerkezetéről, három zónára tagolódásáról már történt említés. A központi mag területe funkcionális szempontból több részre osztható. Az egyes funkciók területileg viszonylag jól elkülöníthetők egymástól. A központi mag területén (a Petőfi utca, mai Csingeri út és Tornapatak által határolt háromszög alakú területen) az igazgatási, a művelődési, a kereskedelmi, és a pénzügyi funkciók találtak helyet. A központi magon belül, elkülönül egymástól a tömörebb beépítésű keleti rész, a lazább beépítésű nyugati résztől. A keleti részen a kereskedelmi és pénzügyi, a nyugati részen a művelődési és igazgatási funkciók települtek. A központi mag szerkezetét gyalogutak rendszere határozza meg. A központ funkcióit hordozó épületek ezekre a gyalogutakra fűződnek fel. A városközpont alapvető mozgásformája a gyaloglás. A gyalogosok a központot a Bauxit-lakótelep és a Kossuth utcai lakótelep felől, könnyen megközelíthetik. A gyalogutat a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar irányából nem sikerült megfelelően kialakítani. Nem tudatos tervezés eredménye, a gyalogosok 394
