Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei anyagi források hiányában nem volt járható út. így viszont különféle kényszerekkel kellett szembenézni. A tervező a tervlapokon kijelölte továbbá a szállodát és a szolgáltatóház mögötti üzletsort a mai helyükön. A város 1965-ben készült általános rendezési tervét 1970-ben módosították. A posta és az autóbusz pályaudvar területigénye miatt a központ területét kiterjesztették a József Attila utcáig. A városközpont oktatási intézményterületével Foltányi Miklós a Győri Tervező Vállalat városrendezője foglalkozott 1970-ben. A Fürst Sándor utcára tájolva helyezte el a zeneiskolát, az általános iskolát, és a Bródy Imre utcai sarkon a 200 fős kollégiumot. A városrendező ezzel a javaslatával eltért Vinkovits István 1965. évi koncepciójától, aki a Deák Ferenc utca mentén sorakoztatta az oktatási intézményeket. A koncepcióváltás nem vált előnyére a Deák Ferenc utcai térfal kialakításának. Meg kell jegyezni, hogy a koncepcióváltásban ismét a kisajátítások kényszerei jelenhettek meg. A Deák Ferenc utca mind két oldalán álltak még a régi parasztházak. Feltehetően a terület felszabadításának nehézségei tették lehetetlenné, hogy - a városközpont magterülete felé - egységes és többé-kevésbé zárt építészetileg igényes térfal jöjjön létre. Az oktatási intézmények közül az általános iskola a hetvenes évek közepén megvalósult. Az 1974-1979 között készült általános rendezési terv a Deák Ferenc utca és a Zalka Máté utca közötti területet a városközpont részévé tette. A területet közintézmények elhelyezése céljára javasolta felhasználni. A terület a nyolcvanas évek elején épült be - az 1979. évi általános rendezési tervtől eltérően - lakóépületekkel. Ruttkay Gyula, az Állami Biztosító városközpontba településével összefüggésben, 1985-ben újabb beépítési tervet készített a városközpont még be nem épített területére. A központ beépítés Ruttkay Gyula tervei alapján az OTP és a kereskedők háza felépítésével folytatódott. A központ felépítésének teljes befejezése 1999-ben a Héliosz üzletház felépítésével történt meg. A városközpont szerkezete Az előző fejezetben nyomon követhetők voltak azok a városrendezési folyamatokat, amelynek eredményeként kialakult a város központja. Ebben a fejezetben arra keresem a választ, hogy a központ működése megfelelő-e? A városközpont szerkezete alapvetően az alapján ítélhető meg, hogy menynyire képes a központ funkcióinak a hordozására. A szerkezetet az egyes funkciók területi elhelyezkedése, és a közöttük lévő kapcsolat határozza meg. A városközpont funkciója a város, és a város hatósugarába eső települések lakossága számára középfokú ellátás és szolgáltatás nyújtása. A városi szintű szolgáltatásokra jellemző, hogy nem a mindennapok igényeit elégítik ki, gazdaságosan csak városi szinten láthatók el, éppen a ritkább 393
