Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei akkor a központ lehatárolása valamivel könnyebben elvégezhető feladattá válik. A központi funkciók körébe általában az igazgatási és igazságszolgáltatási, a művelődési és oktatási, a pénzforgalmi és kereskedelmi, a posta és közlekedési, valamint az egészségügyi funkciók tartoznak. Van még egy funkció, amiről a modernitás korában rendre megfeledkeznek, ez pedig a vallási. A közvetlen központ alakját a két főforgalmi út és a patak határozta meg, illetve rajzolta ki háromszög alakúra. E területen belül találhatók az igazgatási, művelődési, a pénzforgalmi és kereskedelmi funkciók létesítményei. De hol maradt a többi? Az oktatási és igazságszolgáltatási funkciók a központ magjától délre találtak helyet. A posta és a közlekedési funkciók a központi magtól keletre, a volt Nirnsee- kastély és parkja területén helyezkednek el. E két terület a központ második zónája. A második zóna kiegészül még a Deák Ferenc utca, Rákóczi utca és Zalka Máté utca közötti többszintes lakóterülettel. Hiányzik még két funkció, az egészségügyi és a vallási. Az rendelőintézet a Bauxit- és a Kossuth utcai lakótelep, valamint a központ magterületének közös határán épült fel, ahogy az egyházi-vallási funkció épületei is. A vallási és egészségügyi funkciók zónája a harmadik zónának tekinthető. A városközpont egészét nem lehet forgalmi utakkal lehatárolni. A magterületet igen a Petőfi utcával és a Lenin úttal, és egy természetes határral, a Tornapatakkal, a második zónát csak lakóutakkal, (Bródy Imre utca, Fürst Sándor utca, Zalka Máté utca, József Attila utca), a harmadik zónát még ezekkel sem. A városközpont felépítésének folyamata a rendezési és beépítési tervek tükrében Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a különféle rendezési tervek a város- központot sosem korlátozták a közvetlen központ területére. Tervezési területük általában kiterjedt a Kossuth utca, a Béke utca, valamint a Rákóczi utca környékére. Ajka első általános rendezési terve 1951-ben készült. A terv a városközpont helyét a Hősök tere környékére jelölte ki. A terv jelentős szerkezeti újítása volt, hogy a Kossuth utca nyomvonalát déli irányban egészen a Rákóczi utcáig tovább vezette. A városközpont első részletes rendezési tervét 1952-1953-ban készítette el Morbitzer Andor. A tervben jelent meg először a bakonygyepesi út új nyomvonala a római katolikus templomtól keletre. A terv a korszak szellemének megfelelően zárt tömbös beépítést alkalmazott a központ körül. A Petőfi utca mellé telepítette a rendelőintézetet. A terv, a gimnázium mai helyén, egy tömbös beépítés részeként, egy középiskola számára biztosított helyet. Ajka városkompozíciós tervét 1954-ben a Lakóépülettervező Vállalat tervezői, Arányi István és Károlyi Antal készítették. A terv a városközpont szerkezeti kialakításában nem hozott változást. A terv többlete a városközpont morfológiai kialakítása volt. 391
