Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA A városközpont elhelyezkedése a település szerkezetében A tradíció, még ha rejtetten is, Ajkán is megmutatta erejét. Az új városközpont a régi faluközpont helyén épült fel, a fő forgalmi utak kereszteződésében, a város természetes gravitációs pontjában. A központnak jó forgalmi kapcsolatai vannak a város minden részével. A városkörnyékről is jól megközelíthető. A városon átmenő legfontosabb forgalmi utak határolják, illetve haladnak át rajta, azonban a közigazgatási Ajka geometriai központja és a város központja nem esik egybe. A város geometriai központját a zagyterek foglalják el. A városközpont a belváros (a többszintes beépítésű területek) szélére került. A központ elhelyezkedésében, az 1940. és az 1990. évek között kisebb mértékű elmozdulást tapasztalhatunk délkelet irányban. Amíg a település központja korábban a Hősök tere köré települt, addig, a területileg kiterjedtebbé vált központ magterülete a Torna-patak és a Lenin út irányába tolódott el. Kubinszky Mihály, a neves építészeti szakíró 1975-ben kemény kritikát fogalmazott meg az ajkai városközpontról. Idézem: „Az ajkai városközpont csak akkor tárul fel, amikor már odaérkezett a látogató, kontúrja kívülről egyik irányból sem mutatkozik, a város sziluettjét a gyárak erősen füstölgő kéményei koronázzák, nem a városközpont. Ez a városképi adottság sajnálatos, s már önmagában is megkérdőjelezi a központ telepítésének helyességét. A városközpont helyének kiválasztásánál, annak idején, a település természetes fejlődése által kirajzolt súlypont mellett döntöttek.''441 A magam részéről a városközpont telepítésnek helyességét nem kérdőjelezem meg. Számos szempont szól a jelenlegi hely mellett: a szakralitás szempontja (a Templomdomb, mint a szakrális hely), a tradíció szempontja (a település központja emberemlékezet óta itt volt), a közlekedés-földrajzi szempontok (a település legfontosabb külvilággal összekötő útjainak a találkozási helye). Nem a központ telepítésekor történt a hiba, hanem a központ, sőt a belváros morfológiai kialakításakor, nevezetesen a középmagas házak telepítése során. Kubinszky a városközpont hiányzó építészeti hangsúlyát joggal kifogásolta. A városközpont képi megjelenítésén garzonlakásos magasház megépítését látta szükségesnek, Ruttkay Gyula korabeli javaslatának megfelelően. Ruttkay a magasházat nagyjából az OTP mai helyére képzelte el. A városközpont határait az általános rendezési tervek, időről-időre, eltérő módon határozták meg. A város központjának lehatárolása általában olyan klasszikus jellemzők alapján történik, mint a magas szintszám, a sűrű beépítés és a központi funkciók.442 Az ajkai városközpont a modernitás korának a terméke, így aztán a magas szintszám és a környező lakóterülettel szembeni sűrűbb beépítés nem jellemzi. Ha a központi funkciókra irányul a tekintet, 441 Kubinszky, 1975. 62. 442 Lásd: Cséfalvay, 1994. 224. 390
