Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei
A belváros területi egységei 4.23 Marton Sándor-lakótelep A lakótelepet az ötvenes évek rendezési tervei I. szomszédsági egység néven emlegetik. Kezdetben Újtelepnek, majd Erőmű lakótelepnek nevezték, végül 1956 után egy helyi munkásőrről, Marton Sándorról kapta a nevét. Az elnevezés feledésbe merült, ma már nem használják. A lakótelep területe sík, a Szélesvíz irányában enyhén lejt. Kezdetben mezőgazdasági művelésre használták. A vizenyős, mély fekvésű területet alagcsövezéssel, és a terület déli határán lévő patak szabályozásával tették beépítésre alkalmassá. Eredetileg családiházas beépítést szántak ide. Elkészült a kilenc épületből álló Mester utca, és még egy családi ház a mai Május 1. tér helyén. A tíz lakóépületet a timföldgyár építette a dolgozóinak. Volt még hét lakóház a területen elszórtan, gazdálkodók tulajdonában. A Május 1 téri épületet 1958-ban bontották le.432 A családiházas beépítést az Építésügyi Minisztérium leállította, mivel az egyre gyarapodó népességszám letelepítésére ez a beépítési forma nem volt alkalmas.433 Az épületek beruházója 1968 előtt a Veszprém Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága volt, egy épület kivételével, amelyet az Ajkai Üveggyár épített. 1968 után a beruházó szerepkörét az Ajka Városi Tanács VB vette át. A foghíj telkek beépítését az OTP végezte el. A lakótelep elhelyezkedése a település szerkezetében A lakótelep területe Petőfi utcától az Ifjúság utcáig valamint a Sport utcától a villamos távvezetékekig terjed. Déli határát a Petőfi utca alkotja, amely a város egyik főforgalmi útja. A Sport utca eredetileg gyűjtő úti szerepet látott el. A rendszerváltás után, az ipari park beépítésével váltott forgalmi úti funkcióra. A lakótelep északi határán az Ifjúság utca halad. Az utcának gyűjtőút funkciót szántak. Ám azzal, hogy a városközpontot tehermentesítve, a belváros északi részét összeköti Tósokberénd északi részével, erősödött a forgalmi úti szerepe. A lakótelep szerkezete A lakótelep nem egy korszak műve. Általában az ötvenes évekhez és a szocreál stílushoz kapcsolják. Alaposabb szemrevételezés után válik nyilvánvalóvá, hogy a több ütemű megvalósítás következtében egyes területeinek beépítései eltérnek egymástól. Követhetetlen mennyiségű módosítás után nyerte el a lakótelep a mai formáját. A legtöbb módosítást az ötvenes években - a legszigorúbb tervgazdasági körülmények között - szenvedte el. 432 Az épület egyik lakójának, Nardai Miklósnak a közlése. 433 Hegedűs Sándor közlése. 361
