Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei

A belváros területi egységei beépítést hozott a lakótelep világába. A párhuzamos sávos elrendezés elaprózta a zöldterületet. A parkfelület rovására megnövelték a parkolók felületét. Nem található példa arra a racionális terület használatra, amely szerint a parkoló­kat és a zöldterületeket felváltva helyezik el az épületek között. A megoldás átmenő rendszerű lépcsőházakkal tervezett épületeket feltételez. Valamennyi épületközt itt a parkolók foglalják el. A házgyári építési mód jelentős szintszám növekedést hozott a lakótelepen (az Új élet utcában és a Petőfi utcában). Járjuk végig a lakótelep fő gyűjtőútját, a Semmelweis utcát. A város azon kevés utcáinak egyike, amelyiknek virtuálisan van kezdete és van vége. Az utca indítását R. Kiss Lenke Gea szobra jelzi (4.7 kép), a lezárását, pedig az utca tengelyébe került egyik tízemeletes épület. Az utcán délről északi irányban haladva a baloldalt egy paneles és egy szocreál épületsor közé szo­rított hatalmas parkoló foglalja el. A baloldali panelépületek helyén álltak a műmesteri házak. A kép jobboldalán a Bercsényi utca fasorát láthatjuk. Tovább haladva érkezünk a Kaszinótól a Templomdombig tartó hatalmas zöldterülethez. A valós funkciót nélkülöző terület beépítésre csábított, ami részben megtörtént a Semmelweis utca mentén elhelyezett óvoda és gyógy­szertár épülettel. Az utca keleti oldalán elhelyezett garázstelep ( 4.8 kép) a parkot elvágta a Templomdomb zöldterületétől, megszakítva a zöldterület egységét. Az utólag elhelyezett épületek lerontották az utcaképet, és az épí­tészeti minőséget. A városépítők nem használták ki azt a lehetőséget, amit a Kaszinótól a Templomdombig terjedő ligetes zöldterület magában rejtett. A Templomdombra és a rajta álló templomokra - a Kaszinó teraszáról - szép rálátást lehetett volna biztosítani, egy kisebb-nagyobb zöldterek sorát felfűző tengellyel. A domb és a rajta álló templomok a város kiemelkedő környeze­ti értékei. A garázsok még mindig takarhatok lennének jól megválasztott, és ügyesen telepített növényzettel. Az utca következő szakasza kiegyensúlyozott képet mutat annak ellenére, hogy az egyik oldalon háromszintes utcával pár­huzamos tömegek, a másik oldalát ötszintes utcára merőleges lapos tetős töme­gek kísérik. Az alacsonyabb épületek magas tetőzete kiegyensúlyozza az utca két oldalán álló épületsor szintszám különbségét (4.9 kép). A lakótelep beépítés harmadik ütemében készült blokkos sávházak közti belső udvarok intimitása nincs szinkronban használatukkal. A tömbbelsőt teljes terjedelmükben parko­lók foglalják el (4.10 kép). Mindent egybe vetve a Bauxit-lakótelep - különö­sen a középső harmada - a város talán legnyugodtabb, legkellemesebb része. A szocreál építészete felhasználta a történeti építészet egyes elemeit, a histo­rizmus építészetére jellemző eklektikus módon. Vajon milyen építészettörténeti előképek fedezhetők fel a lakótelep szocreál épületein? A stílustörténeti előz­mények a szocreál szellemének megfelelően átszűrtén, provinciális formában találtak utat a korszak épületein. A középkorra utaló romantika, a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus néhány eleme fedezhető fel a Bauxit-lakótelepek egyes házain. Fel kell figyelmi a szocreál épületeken alkalmazott kapuzatok 357

Next

/
Oldalképek
Tartalom