Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

4. A városépítés színvonala - 4.2. A belváros területi egységei

A VÁROSÉPÍTÉS SZÍNVONALA az erőmű levegőszennyező hatásától félve azonban módosítottak az eredeti elképzelésen és választották ki a lakótelep mai területet. A terület mezőgaz­dasági művelés alatt állt. Felszíne sík, enyhén lejt északi irányban. A köznyelv Bauxit (Bakszit) lakótelepként emlegette. Az ötvenes évek első felében - a terviratok - MASZOBAL lakótelep elnevezést használták. A Timföldgyári la­kótelep megnevezés is használatban volt. Ajka 1951. évben elkészült általános rendezési terve a II. számú szomszédsági egységként határolta le. A lakótelep elhelyezkedése a település szerkezetében A lakótelepet a Petőfi utca, a Sport utca, az Ifjúság utca, a Kohász utca és a Semmelweis utca határolja, kiegészítve a Semmelweis utca keleti házsorá­nak a területével. A lakótelep eredetileg az Eötvös utcától északra a Kossuth utcáig terjedt. Jelenlegi kiterjedése 21,3 ha, szemben az eredetileg tervezett 24 hektárral. A telep a rendszerváltásig elkülönült a város más részeitől. Üzemeltetését addig a Timföldgyár látta el, 1990 után került a városi önkor­mányzat kezelésébe. A korábbi elkülönülés fizikai hangsúlyt is kapott. Magas jegenyefák sorakoztak a telep körül, jelezve különállását. A jegenyefák mára eltűntek, így a telep városképileg is integrálódott a város testébe. A korábbi elkülönülés azonban nyomokat hagyott, amelyek a Sport utca keleti térfalá­nak építészeti hiányosságaiban fedezhetők fel. A lakótelep szerkezete A lakótelep a város talán legvegyesebb szerkezetű városrésze. A telep terüle­tét szigorú ortogonális rendszerben vezetett utcákkal nyolc tömbre osztották. Az eltérő méretű tömbök beépítése négy-öt ütemben történt. Az egyes beépí­tési ütemek során más-más beépítési módot alkalmaztak. Az első ütem be­építésének koncepciója egyszerű volt. A tósokberéndi út (a mai Petőfi utca) mellé helyezték el a hat darab négylakásos műmesteri házat. Az Új élet utcára fűzték fel a gyár mérnökei és tisztviselői számára épített két négylakásos, két­szintes lakóépületet, a Kaszinót valamint a gyár felsővezetésének (a timföld főmérnöknek, a kohó főmérnöknek és a gyár igazgatójának) épített három földszintes lakóépületet. Valamennyi épület magas tetős volt. Érdekessége a beépítésnek, hogy az L alakot felvett formáció egy szántóföldet zárt köz­re az Új élet utca és a Templomdomb között. A földön a gyár gazdálkodott. A Kaszinó konyháját innen látták el terményekkel.429 A második ütemben, az ötvenes években épült be, a korábban üresen ma­radt szántóföld. A beépítés koncepciója nagyvonalú, sőt pazarló. A Kaszinó és a Templomdomb között terjedelmes terület maradt szabadon. Itt helyezkedtek 429 Kormanik János közlése. 352

Next

/
Oldalképek
Tartalom