Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
4. A városépítés színvonala - 4.1. A város szerkezete
A város szerkezete A zöldterületek a város teljes területén nem oszlanak el egyenletesen. A belváros zöldterületi ellátottsága azonban kiváló és az eloszlás is megfelelő. A tömbbelsők és utcák menti fasorok a közparkokkal együtt többé- kevésbé összefüggő rendszerré álltak össze. A környezet-kondicionáló szerepük mellett jelentős esztétikai funkciót is hordoznak. Az utcákat kétoldalt kísérő fasoroknak kiemelkedő városkép alakító szerepük van. A belváros szabadonálló épületeit, összefüggő lombkoronájuk által zárt térfallá fogják össze. Pótolják az építészeti térfalak hiányosságait a Deák Ferenc utca és a Béke utca egyes szakaszain, valamint a Kossuth utca elején. A fák az építészeti térhatások korrekciójában is szerepet kapnak. Kedvezően szűkítik például a Bauxit lakótelepen, a Kaszinótól a Templomdombig tartó tér, vagy a Kossuth iskola előtti térség fölös tágasságát. A belváros néhány jelentős zöldterületére külön is kitérek. A Templomdomb valahogy mindig útjában állt az építkező embernek. Nem győzte fúrni-faragni. Alig maradt olyan része a szoknyáján, amelyet ne bontottak volna meg bevágásokkal. A bevágásokat sohasem finom kezek formálták. A merev geometriai formákat nem tompították célszerűen telepített növényzettel. Zöldterületi kapcsolatait a lábához telepített garázsokkal gyengítették. Pedig a domb a város közepének egyedülálló értéke, melyet a rajta megtelepült funkciók is emelnek. A két alapvető funkció, amely itt helyet talált a szakralitásé és az emlékezésé. Az istentisztelet és a múlttisztelet helye. Két műemléki templomával a szakralitásnak, a hely- történeti múzeumával a múlt tárgyi emlékeinek ad helyet. Emlékművei a város polgárságának nyújtanak lehetőséget múltjára emlékezni. A helynek megfelelő funkciók hiányzó építészeti és kertészeti keretei azonban elmélyült kimunkálásra várnak. Nem alakult ki még a domb megfelelő szerkezete, zöldterületként még meglehetősen üres. Az evangélikus iskola lebontása jelent igazán veszteséget. A veszteséget nem az iskolaépület építészeti kvalitásai miatt lehet érezni, hiszen szerény megjelenésű volt. A veszteség abban nyilvánul meg, hogy egy összefüggő, jól elhelyezett épületegyüttes egyik épületelemét távolították el. Az evangélikus egyház három épülete, a templom, a papiak és az iskola alkotott egy összetartozó együttest. A két utóbbi épületet jó érzékkel helyezték el építőik a domb rétegvonalait követve. Ez a rend bomlott meg az 1990-es évek elején történt bontással. Az evangélikus iskola épületét virtuálisan vissza lehetne állítani az ajkai ipari kultúrára jellemző két anyagból, az üvegből, és az alumíniumból. A „kristályház", a régi épület formáit idézve, vázát finoman munkált alumíniumból, falait áttetsző üvegből építve, mintegy ellenpontozná a tárgyi - materiális emlékeket gyűjtő masszív kőépületet, a múzeumot. A „kristályház" neves ajkai személyek panteonja, vagy a dombon kissé ötletszerűen elhelyezett emlékművek fókusza lehetne. Kellő fantáziával talán a szén és a belőle előállított energia is megjeleníthető lenne az épületben. A két épület méltóképpen szol341
