Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések

A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN A városépítés három évtizedes időszaka alatt évente átlag 273 db la­kás épült. A lakásépítés éves mennyiségei ezen érték körül szóródnak. A lakásépítés volumenét tekintve nem volt egyenletes. A hatvanas években összesen 2.569 db lakás, a hetvenes években 3.501 lakás, a nyolcvanasban 1.999 lakás épült. A rendszerváltás előtt közvetlenül, 1989-1990-es években jelentősen visszaesett a lakásépítés. 1959 és 1976 között egyértelmű az állami lakásépítés dominanciája. Ajkán az országos átlag kétszerese volt a lakásépítés üteme.412 Az állami lakásépítés a városban a hatvanas évek és a hetvenes évek fordulója körüli években járt a csúcson. 1977 és 1983 között az állami lakásépítés volumene visszaesett, a magánerős lakásépítés került fölénybe. Már eddig is több mutató vizsgála­ta azt sejtette, hogy Ajkán, városfejlesztés, a hetvenes években megzökkent. A lakásépítés volumenének évenkénti nyomon követése lehetővé tette, hogy kimutassam, a hetvenes évek közepén, pontosan 1977. évben korszak- váltás történt Ajka városfejlesztésében. Az állami fejlesztési erőforrások jelen­tősen lecsökkentek. A hangsúly az állami erőforrásokról áttevődött a magán­erőre. Az állami beruházások volumene a tanácsi önállóság növelése idejétől csökkent. Tulajdonképpen a hiányt decentralizálták, a tanácsoknak így alig jutott eszköz önállóságuk gyakorlásához. A következő szakasz az 1984 és 1990 közötti. 1983 után az állami erőforrá­sok végképp elapadtak. Az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. Ettől kezdve már csak magánerős fejlesztésekről lehet beszélni. Az OTP vette át az állam szerepét lakásépítésben, míg a rendszerváltás környékén ki nem vonult. Akár meglepőnek is nevezhető, hogy az állami lakásépítés részaránya, a várossá válástól a rendszerváltásig alatta maradt a magánlakás-építésnek. Az időszak alatt épült állami lakások részaránya 48,8 %, a magáné 51,2 %. A magánlakás építés magasabb részaránya azért is feltűnő, mert az állami lakásépítés intézményi háttere, szervezeti és anyagi ereje lényegesen jobb volt, mint a magánlakás építésé. Lakásmegszűnés adatai hiányos, 329 esetről tudok. A tényleges szanálási szám ennél minden bizonnyal magasabb. 3.24 Lakóépületek 3.241 A lakóépületek számának alakulása A lakóépület állomány volumene az 1949 és 1990 között eltelt négy évtized alatt négyszeresére, 1.180 darabról 4.719 darabra nőtt. A lakóépületek száma a legnagyobb arányban, az ötvenes években növekedett. A hatvanas évek­412 Zoltán, 1979.160. 314

Next

/
Oldalképek
Tartalom