Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN A városépítés három évtizedes időszaka alatt évente átlag 273 db lakás épült. A lakásépítés éves mennyiségei ezen érték körül szóródnak. A lakásépítés volumenét tekintve nem volt egyenletes. A hatvanas években összesen 2.569 db lakás, a hetvenes években 3.501 lakás, a nyolcvanasban 1.999 lakás épült. A rendszerváltás előtt közvetlenül, 1989-1990-es években jelentősen visszaesett a lakásépítés. 1959 és 1976 között egyértelmű az állami lakásépítés dominanciája. Ajkán az országos átlag kétszerese volt a lakásépítés üteme.412 Az állami lakásépítés a városban a hatvanas évek és a hetvenes évek fordulója körüli években járt a csúcson. 1977 és 1983 között az állami lakásépítés volumene visszaesett, a magánerős lakásépítés került fölénybe. Már eddig is több mutató vizsgálata azt sejtette, hogy Ajkán, városfejlesztés, a hetvenes években megzökkent. A lakásépítés volumenének évenkénti nyomon követése lehetővé tette, hogy kimutassam, a hetvenes évek közepén, pontosan 1977. évben korszak- váltás történt Ajka városfejlesztésében. Az állami fejlesztési erőforrások jelentősen lecsökkentek. A hangsúly az állami erőforrásokról áttevődött a magánerőre. Az állami beruházások volumene a tanácsi önállóság növelése idejétől csökkent. Tulajdonképpen a hiányt decentralizálták, a tanácsoknak így alig jutott eszköz önállóságuk gyakorlásához. A következő szakasz az 1984 és 1990 közötti. 1983 után az állami erőforrások végképp elapadtak. Az állami lakásépítés gyakorlatilag megszűnt. Ettől kezdve már csak magánerős fejlesztésekről lehet beszélni. Az OTP vette át az állam szerepét lakásépítésben, míg a rendszerváltás környékén ki nem vonult. Akár meglepőnek is nevezhető, hogy az állami lakásépítés részaránya, a várossá válástól a rendszerváltásig alatta maradt a magánlakás-építésnek. Az időszak alatt épült állami lakások részaránya 48,8 %, a magáné 51,2 %. A magánlakás építés magasabb részaránya azért is feltűnő, mert az állami lakásépítés intézményi háttere, szervezeti és anyagi ereje lényegesen jobb volt, mint a magánlakás építésé. Lakásmegszűnés adatai hiányos, 329 esetről tudok. A tényleges szanálási szám ennél minden bizonnyal magasabb. 3.24 Lakóépületek 3.241 A lakóépületek számának alakulása A lakóépület állomány volumene az 1949 és 1990 között eltelt négy évtized alatt négyszeresére, 1.180 darabról 4.719 darabra nőtt. A lakóépületek száma a legnagyobb arányban, az ötvenes években növekedett. A hatvanas évek412 Zoltán, 1979.160. 314
