Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések a szolgáltatásban dolgozók. Ennek magyarázatát egyrészt kiindulási szintjük alacsony voltában, másrészt a városi funkciók bővülésében (a város járási székhellyé válásában és a kórház belépésében) kereshetjük. A szolgáltatások növekedési szintje a kezdeti értékekhez képest 1990-ben tizennégy-tizenhatszoros értéket mutat. (Lásd a 3.16 táblázatot és a hozzátartozó grafikont) A helyben dolgozók és a bejárók számának alakulása A helyben dolgozók és a bejárók számáról csak két évből, 1960-ból és 1990-ből vannak adataim, ezek is két különböző forrásból származnak. Talán elegendő ennyi is a tendenciák jelzésére, mivel mindkét év a várostörténet két kitüntetett időpontja, az egyik a várossá válás első teljes éve, a másik a rendszerváltás éve. Az 1970 és 1980. évi adatok interpoláció eredményei. A bejárók részaránya 1960-ban jelentősen meghaladta a helyben lakó keresőkét. Ez az adat jól jelzi, hogy a város nem volt képes befogadni valamennyi Ajkán dolgozót. A megái3.16 táblázat: Ajka altív keresői számának növekedési szintje gazdasági ágak szerint, 1949-1990 év 1949 1960 1970 1980 1990 ipar 100,0 178,9 303,0 379,1 406,6 építőipar 100,0 3579,3 4582,8 2127,6 1513,8 mező- és erdőgazdaság 100,0 87,0 85,2 79,4 105,6 anyagi szolgáltatások 100,0 391,5 751,6 1313,7 1456,9 nem anyagi szolgáltatások 100,0 455,1 619,2 1325,7 1610,3 összesen 100,0 220,2 344,4 447,3 490,6 A keresők számának növekedési szintje, az építőipar nélkül, 1949-1990 ipar mező- és erdőgazdaság anyagi szolgáltatások nem anyagi szolgáltatások összesen 303
