Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.10 táblázat: Ajka és a várost alkotó községek népességszámának alakulása, 1941-1990 (fő) Év Ajka Bódé Tósokberénd Tósok Aj karendek Bakonygyepes Csékút Padrag Összesen 1941 3322 1407 703 572 1001 356 858 846 9065 1949 4448 1662 910 706 1118 397 674 1347 11843 1960 15365 918 434 1042 2869 20628 1970 20263 906 476 3860 25505 1980 29656 3000 32656 1990 33832 33832 Forrás: KSH népszámlálási adatok (1949-1990); Tilhof 2009; Ajka város általános rendezési terve, 1985. Ajka és Bódé 1950. évi valamint Tósokberénd és Tósok szintén 1950. évi egyesítése indokolt volt, ahogy Ajka és Tósokberénd 1959. évi összevonása is. A települések között már a csatolások előtt is léteztek bizonyos területi kapcsolatok, funkcionális összefüggések. Az egyik kapcsolat a nehézipar telepei által jött létre. A timföldgyár területileg Ajka, Bódé és Tósokberénd belterületei által alkotott háromszög belsejébe települt, de Tósokberénd területén építették fel. Az erőmű és a készenléti lakótelep első épületei még Ajka területére estek, a következők már Bódé területére kerültek. Tósokberénden helyezték el a vörös- és szürkeiszap tározók nagy részét. A másik kapcsolat Ajka lakásépítésre alkalmas területeinek szűkösségéből eredt. Az ötvenes évek városrendezői a növekvő népesség elhelyezésére egyre inkább a tósokberéndi területekkel számoltak. így került a Bányászlakótelep ide. A négy település 1960-ban 15 365 lelket számlált. A csingervölgyi bányászat nem korlátozódott Ajka község közigazgatási területére. Az ajkai szénmedencén Ajka, Csékút és Padragkút osztozott. Ajkai részén működött az Ármin bánya, a csékúti részén a Jókai bánya és a padragi részén a Padragi bánya. Az 1924-ben létesített Jolán-akna Csékút területére esett. Miután Csékút belterülete távol volt Ajka, Bódé és Tósokberénd belterületeitől közigazgatási egyesítése Ajkával nem merült fel. Csupán any- nyi történt, hogy 1953-ban „Csékút határából Ajkához csatoltak 550 katasztrá- lis hold területet és 580 lakost a Jókai bányával és a Kincses házakkal együtt.”409 Hozzátehetem még Jolán telepet is. A városhoz csatolták 1977-ben a várostól teljesen független Ajkarendeket és Bakonygyepest. Kizárólag igazgatásszervezési döntés volt, amelyet a közigazgatás olcsóbbá tétele motivált. A döntés következményeként az egységesedő várostest ismét szabdalttá vált. Padragkút Ajkához csatolása 1984-ben történt,410 akkor, amikor már semmiféle gazdaságszervezési háttere nem volt. Ismét igazgatásszervezési döntés született, amely tovább fokozta a várostest tagoltságát. 409 Tilhof, 2009. 220. 410 Tilhof, 2009. 307. 297
