Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN a város egyes részeit egymástól. Vörösiszap tárolók telepítésekor elépítették például a Bódét Tósokberénddel összekötő utat. Az ötvenes évek városrendezői kísérletet tettek a területének csökkentésére, de látványos eredményeket már nem lehetett elérni. A megoldás a rekultiváció volna, azonban a terület egy részén kisebb ipari üzemeket és garázstelepet hoztak létre. A negyvenes években a gyárépítések miatt jelentős lakáshiány alakult ki Ajkán és Tósokberénden.408 A lakásépítés volumene igazodott ugyan az ipar- fejlesztés ritmusához, azonban arányaiban elmaradt a kívánalmaktól. A városépítésére az 1964. évi magyar - szovjet timföld-alumínium egyezmény jelentős hatást gyakorolt. A szerződés nemzetközi, politikai súlya miatt jutott a város fejlesztésére többletforrás. Elkezdődhetett a városközpont kiépítése, és a régi falu szanálása, a városépítés felzárkóztatása az iparfejlesztéshez. 3.22 Népesség 3.221 A népességszám alakulása Ajka nyolc település eltérő (1950 és 1984 közti) időpontokban történt összevonásából jött létre. A következő táblázat bemutatja a várost alkotó települések népességszámának, 1941 és 1990 évek közötti alakulását. (Lásd a 3.10 -3.12 táblázatokat és hozzájuk tartozó grafikont) Ajka népesség számát az 1941. évi 3.322 főről, 1990-re 33.832 főre növelte ezzel, mint egy megtízszerezte. A város népessége fél évszázad alatt 30 ezer fővel gyarapodott. Ha kiszűrjük a településcsatolások hatásait, akkor hozzávetőleg 22 ezer fővel nőtt a népesség. A város lakosságának ilyen nagymértékű növelése óriási feladatot jelentett a városfejlesztés és a városrendezés számára. Az öt évtized alatt a kezdeti népesség hétszeresét kellett a város területén megfelelő rendszerben elhelyezni, számukra megfelelő színvonalú lakáskörülményeket és ellátást biztosítani. Hogy milyen szinten sikerült a lakásépítéssel, közművesítéssel, alapfokú és városi szintű közintézményekkel követni a népesség szaporodását, nos erről szól ez a munka. A népesség növekedést a fokozott ütemű iparfejlesztés váltotta ki. Az ipari fejezetben láthatóvá vált, hogy az ötvenes, sőt még a hatvanas években is meredek növekedési arányokat produkált az iparfejlesztés. Az üzemek, a kezdetekben folyamatosan munkaerőhiánnyal küszködtek. A népesség növekedés több forrásból táplálkozott: Ajka népességéből, a több ütemben hozzácsatolt falvak népességéből, a természetes szaporodásból és a pozitív vándorlási különbözetből. Ez utóbbi forrása a mezőgazdaság kollektivizálása nyomán felszabaduló falusi munkaerő városokba vándorlása volt. 408 Tilhof, 2009.191. 296
