Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
Elemzések, következtetések 3.9 táblázat: A termelési és létszámadatok növekedési szintje, 1943-1990 év 1943 1949 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 timföldgyártás 100,0 267,7 973,8 1324,6 2166,2 5969,2 6607,7 6815,4 7076,9 alumíniumgyártás 100,0 710,8 1135,4 1186,4 1519,8 1600,1 1653,1 1634,4 1595,2 öntödei termelés 100,0 1779,3 1867,2 2371,3 2545,4 2556,9 2628,6 2310,4 összlétszám 100,0 215,0 157,0 316,8 415,7 560,6 555,0 558,5 529,5 A termelés és a létszámadatok növekedési szintje, 1943-1990 timföldgyártás ~h®—alumíniumgyártás öntödei termelés összlétszám Létszám adatok alakulása A gyár 573 fővel kezdte működését. A létszám 1960-ig emelkedett, majd kisebb visszaesés után 1986-ig folyamatosan növekedve érte el legmagasabb értékét, a 3.265 főt. A csúcsot ismét visszaesés követte. A létszám növekedési szintje fokozatosan csökken. A termelés növekedési szintje egyre fokozódó mértékben haladja meg a létszámét. A technológiai fejlesztések intenzív jegyei fedezhetők fel ebben. A városépítésre gyakorolt hatások A timföldgyár és alumíniumkohó az erőművel együtt, összefüggő iparterületet alkotva, elfoglalta a város délnyugati szektorát. Az iparterületet a város lakóterülete három oldalról is hosszan körbefogja. Az iparterület nagysága a kezdeti 41 hektárról 120 hektárra emelkedett. A valódi városszerkezeti anomáliát mégsem ez a hatalmas kiterjedésű iparterület okozza, hanem a 70 hektár területet kitöltő zagytér, amely elfoglalja a város geometriai központját. A város lakóterülete és az iparterülete közé ékelődött hulladéklerakó elzárta 295
