Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
3. A városépítés története számokban - 3.2. Elemzések, következtetések
A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN 3.5 táblázat: Az ajkai erőmű termelésének és létszámának növekedési üteme, 1951-1990 Év 1951 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 Villamos energiatermelés 100,0 96,0 280,0 81,0 103,0 79,3 73,3 107,3 Értékesített gőz mennyisége 100,0 100,5 158,5 244,7 115,9 96,3 98,1 Osszlétszám 100,0 184,8 113,9 99,8 95,3 93,3 91,2 99,4 hő- és villamos energia igényének a teljesítése, másrészt az ajkai lakások és köz- intézmények hőigényének a kielégítése követelte meg.397 A település távfűtését eredetileg 1959 végére irányozták elő, azonban közel egy évtizedet késett.398 A villamos energiatermelés 1951 és 1965 között közel megháromszorozódott. Maximumát 1963-ban érte el, 1 098 548 MWh értékkel. Érthető, hiszen ekkortájt kezdte el működését a II. erőmű. Az erőmű beépített villamos teljesítménye 1965-ben 154 MW volt.399 Az értékesített gőz mennyisége 1984-re érte el maximumát, 5.074 883 Gj értékkel. A gőztermelés 1975-re két és félszeresére nőtt. Ezt megelőzően kezdte el működését a II. számú timföldgyár. A termelési értékek visszaesését egyrészt az erőmű csúcserőművé minősítése, valamint a timföldgyártás visszaesése, és az alumínium kohászat megszüntetése okozta. 397 Kozma, 1996.192. 398 Kozma, 1996.196. 399 Kozma, 1996. 289. 290
