Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

3. A városépítés története számokban - 3.1. Az elemzés tárgya és módszertana

A VÁROSÉPÍTÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN A várost a kitermelő és a feldolgozóipar teremtette. A város iparát az ipa­ri termelés volumenével jellemzem. A város három legnagyobb vállalatának legfontosabb termékeit fogom vallatóra. Az iparfejlesztés magával húzta az iparban foglalkoztatottak létszámának, valamint a város népesség-számá­nak a növekedését. A korabeli iparfejlesztés extenzív módon történt, ami a dolgozók számának a növelését jelentette. A két tényező közötti összefüggés nem egyenes arányú. A lineáris összefüggés csupán a kezdeti szakaszra igaz. Ahogy megindultak a technológiai fejlesztések, úgy csökkent a munkaerő iránti kereslet. A termelékenység exponenciális növekedéséhez a munkaerő létszámának fokozatosan csökkenő üteme társult. A jelenséget legjobban degresszív görbével jeleníthetjük meg. Ez a körülmény egyébként elvi lehe­tőségét adja annak, hogy a városfejlesztés beérje önmagát, feltéve, hogy a növekedési üteme legalább változatlan, illetve kisebb mértékben degresszív. Eredetileg feltételeztem, hogy a keresők száma közvetítő mutató lehet az iparfejlesztés és a városfejlesztés között. A feltételezés nem igazolódott, mi­vel a népesség-szám 1970 után nagyobb ütemben nőtt, mint a keresők száma. Az iparfejlesztés generálta nagyarányú bevándorlás és ingázás miatt, a dol­gozók és családtagjaik számára lakásokra volt szükség. A keresők, illetve a népesség számának és a lakásépítés számának alakulása, növekedési ütemük különbsége választ adhat arra a kérdésre, hogy volt-e elmaradás az ipar és a városfejlesztés között. A népesség-szám és a lakásszám közvetlenül nem fe­leltethető meg. A lakásokat ugyanis családok, illetve háztartások foglalják el. A városépítés történetét bemutató fejezet alapján feltételeztem, hogy a lakásépítéshez képest elmaradt az infrastruktúra fejlesztése, ezen belül a közművesítés és az alapellátás fejlesztése. Kérdés, hogy az infrastruktú­ra egyes ágazati közül, melyek vehetők számításba az elemzés számára? A lakások villamos energia ellátása a vizsgált időszakban szinte teljesnek mondható, ezért számításon kívül hagytam. Az ivóvízhálózat - a kezdeteket leszámítva - a lakásépítéssel párhuza­mosan, - a vízellátás nehézségei ellenére - mégiscsak kiépült. A közműves szennyvízkezelés viszont komoly kapacitás hiányokkal küszködött. A köz­csatorna kiépítettsége jól jelzi a várososodás fokát, adatok is fellelhetők, ezért a közcsatorna-hálózatra kötött lakások arányának változásait vettem figye­lembe a közmű ellátottság változásainak bemutatásakor. A magas beépítésű területek fűtését a hatvanas évek végétől távfűtéssel oldották meg. Az alacsonyabb beépítésű területek fűtési energiával való el­látása, a gázhálózat kiépítése a városfejlesztés késői szakaszában jelent meg, ezért nem számoltam velük. A kezdetekben elkészültek a lakóépületek, de nem készültek el a hozzá­vezető utak és járdák, valamint a közvilágítás sem. A kiépített utak és az ösz- szes belterületi utak arányváltozásai elfogadhatón nyomon követhetők, és jól jelzik az infrastruktúrafejlesztés természetét. Ezért aztán számításba vettem. 282

Next

/
Oldalképek
Tartalom