Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai kemencékhez biztosítanak energiát. A város ipari fogyasztóinak gázfogyasztása ekkor 255 ezer m3/nap volt. A lakosság a vezetékes gázellátásban ekkor még nem részesült. A tervezők javasolták a vezetékes gázellátás kiépítését a távhő ellátáson kívül eső városrészekben. A lakások gázigényét 1,2 Nm3/h mennyiségben határozták meg. A város, a nyolcvanas években, környezetvédelmi szempontból a legkritikusabb települések közé tartozott. A települést, ipari üzemei által hatalmas mennyiségű szennyezés érte. Az összes szennyezőanyag mennyisége elérte a 158 ezer tonna/év értéket. A Hőerőmű egyes kazánjai magas kéntartalmú barnaszénnel üzemeltek. A tervezők javasolták, hogy az Erőmű szereljen fel elektrofiltereket a kazánokra, amelyek által a szilárd szennyeződés 99 %-a megfogható. Javasolták továbbá, hogy a timföldgyár módosítson technológiát a porszennyezés csökkentése érdekében. Az üveggyárat eredetileg a község külterületén építették fel. A település fejlődésével lakóterületek települtek köréje, védőtávolságok betartása nélkül. Miután a védőtávolság utólag már nem biztosítható, technológiaváltást tartottak célra vezetőnek. A bánya drót- kötélpályái nem illeszkedtek a településképbe. A pernye és iszaptárolók magas, meredek és takaratlan rézsűi lerontották a város és a táj vizuális értékét. A tározóterek lezárt felületét javasolták termőfölddel fedni és fásítani. A vasút és lakóterület között hiányzó védőfásítás pótlását tartották szükségesnek. A zöldfelületek kiemelkedő kondicionáló szerepére tekintettel, a belvárosban különös gondot fordítottak a parkok fejlesztésére és színvonalas fenntartására. A városrendezési és szabályozási előírások a belterületet a beépítés fokozata alapján településszerkezeti egységekre tagolta. A magas intenzitású lakóterületek laksűrűségét 140 fő/ha felett határozták meg. Ezek közé tartozott a Marton Sándor- lakótelep, a Bauxit-lakótelep, a Béke utcai lakótelep, a Kandó Kálmán-lakótelep és a tervezett újvárosi lakótelep. A közepes intenzitású lakóterületek 50-140 fő/ha közötti laksűrűség értékeket mutattak. Ide tartozott a Pálma utcai lakótelep, a Szőlőhegy, továbbá Tósokberénd, Alsócsinger, és Padragkút egyes részei. Az alacsony intenzitású lakóterületek 50 fő/ha alatti laksűrűséggel rendelkeztek, ide tartoznak többek között a Téglagyári utca környéke, a Csikólegelő, a Bányászlakótelep, Bakonygyepes, Ajkarendek, stb. A városközpont területét a Petőfi utca, a Lenin út, a Zalka Máté utca, a Rózsa utca, a Fürst Sándor utca és a Madách utca által határolták le. 2. A városközpont beépítési tervét 1985 decemberében ismét módosítani kellett, annak érdekében, hogy az Állami Biztosító 260 m2 alapterületet igénylő székháza elhelyezhető legyen. A tervet a Veszprémi Tervező Vállalat, tervezője Ruttkay Gyula készítette.363 A beépítési tervben - a megrendelő kívánságára - az Állami Biztosító épületén kívül helyet kellett biztosítani még egy 150-200 m2 alapterületű sörözőnek, egy könyvtárnak, 363 Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 807 267
