Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
A városépítés szakaszai 2.253 Az állami lakásépítés megszűnésétől a rendszerváltásig, 1984-1990 Fejlesztések A szocialista iparfejlesztés a termelőerőket a városokba koncentrálta. A helyi tanácsok, ezért iparfejlesztésre törekedtek, mivel ennek révén jutottak fejlesztési forrásokhoz. A gazdasági növekedés azonban a nyolcvanas évek közepére érzékelhetően lelassult. A növekedés tartalékai kimerültek, a város fejlődésének az üteme szinte minden területen megtört. A születések számának visz- szaesése következtében a népességszám csökkenésnek indult. Az ipari és az építőipari létszám szintén apadt. A nehézipar teljesítmény visszaesése miatt a környezetvédelmi helyzet némileg javult. A tömeges lakásépítés egyre inkább szükségtelenné vált az alacsony születési szám, és a vele járó népességszám fogyása következtében. Az állam a lakásépítésből kivonult, átengedve helyét az Országos Takarékpénztárnak. A központi szervek a nyolcvanas évek közepén foglalkoztak ismét a terület- és településfejlesztés feladataival. Az Országos Tervhivatal valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1984-ben „A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatai" címmel készített anyagot. Az Országgyűlés 1985-ben tárgyalta az erről szóló előterjesztést. Miután megállapította, hogy a hosszú távra készített területrendezési tervek, a gazdasági feltételek változása miatt gyorsan elavultak, követelményként fogalmazta meg az alábbiakat: A területi tervezés a társadalmi-gazdasági tartalmú területfejlesztésből és műszaki-ökológiai jellegű területrendezési tervezésből álljon. A területfejlesztési tervek tartalmát és módszertanát úgy kell továbbfejleszteni, hogy erősödjön a tervek ágazati és területközi koordinációja, társadalmi megalapozottsága és döntés-előkészítő jellege. A területrendezési tervek időtávját a területfejlesztéshez kell hangolni, hogy javuljon a területrendezési tervek társadalmi-gazdasági megalapozottsága és időállósága. Jobban figyelembe kell venni a térségi adottságokat, sajátosságokat és a hatékony- sági követelményeket, nagyobb súlyt kapjon a meglévő települési értékek megőrzése, a települések és környezetük harmonikus fejlesztése. Helytálló megállapítások és helyeselhető elvek. Felmerül a kérdés, hogy miért akkor fogalmazták meg ezeket az elveiket, amikor már a fejlesztés forrásai elapadtak. A megállapítások egy része olyan, amelyből arra lehet következtetni, hogy a különféle tevékenységek összhangját ezidáig nem sikerült biztosítani. Akkor akarta megőrizni a települési értékeket, amikor már azok java részét eltűntette a bulldózeres városépítés. „Az 1980-as évek közepén a tanácsok finanszírozási rendszerét is átalakították... A helyi tanácsok pénzügyi lehetőségei azonban ezzel nem növekedtek, a megyék újraosztó szerepe sem mérsék263
