Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA EPITESTORTENETE technológia, és a típustervezés uralta. A „házgyárak fejlesztésére rendelkezésre álló eszközök az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején korlátozottak voltak, az utat mindenütt a harántfesztávok lehetőség szerinti növelésében látták. A típustervekben azért váltak uralkodóvá az 5,40 m-es, 4,5 m-es, 4,2 m-es fesztávok. Mert így lehetőség nyílt nagy alapterületű nappaliterek képzésére, változatosan csoportosított kisebb terek (étkező, fürdőszoba, konyha, félszoba) osztására."321 A hatvanas évek végére a szabadon beépíthető területek elfogytak. A második 15 éves lakásépítési program már jelentős mértékben beépített területeket érintett. A lakásépítés komplex városépítéssé kezdett válni. Az alapberuházást jelentő lakásépítéssel többé-kevésbé párhuzamosan felépültek a kapcsolódó beruházások keretében, a normatívák alapján kalkulált kapacitású közintézmények, valamint a járulékos beruházások keretében az utak és a közművek. A lakótelep építések esetében kötelezővé vált a típustervek alkalmazása. A „típustervezést a Műszaki Gazdasági Normatívák (MGN) rendszerén keresztül hozták kapcsolatba a költségvetés teherbíró képességével." A Veszprémi Házgyár épületei e korszakban jelentek meg Ajkán. A házgyár termékei drágák voltak. A főhatóságoknak rendre felmentést kellett adniuk az MGN alól, mert a házgyár termékeinek árai meghaladták az MGN által megengedett költségszintet. Ajkán a városrekonstrukció a belvárost érintette. Az állami lakásépítés, majd az OTP beruházású telepszerű többszintes lakótelep építés a belváros szanálásos területeit vette igénybe. Az átépítés eredményeként a régi falusias Ajka képe jelentős változáson ment keresztül. A többszintes lakótelep építések révén helyre billent a városra korábban jellemző morfológiai egyensúlytalanság. A „belváros" földszintes, falusias jellegével szemben állt a „külváros" többszintes, városiasabb jellege. A rekonstrukció a korszerű iparosított építési technológiák és típustervek uralma alatt ment végbe. Ajkán a lakásépítések ebben az időszakban nemcsak a nagyobb akció- területeken zajlottak, hanem a lakótelepek korábban üresen maradt, „foghíj telkein" is, az Ifjúság utcában, és a Kosztolányi utcában. A lakásépítések másik csoportja a Bauxit lakótelepet érintette, ahol a lakótelep kiépítésének első ütemében felépített földszintes műmesteri házak elbontásával felszabadult területen emeltek többemeletes panelépületeket. A harmadik csoportot képezte az akcióterületek lakótelepszerű beépítése. A magánerős lakásépítés támogatási rendszere a lakásszövetkezeti lakásépítések felfutásához vezetett. Kezdetben a hagyományos négylakásos kistársasház volt a kedvelt épületforma, majd a sorházak váltak népszerűvé. A magánerős lakásépítés számára a külső városrészek jöttek szóba. A Pálma utca és a Széchenyi utca környékén épültek fel szép számban társasházak. A negyedik csoportot a magánerős családi házas lakásépítés alkotta. A belvárost érintő lakásberuházások közül az alábbiak emelhetők ki. 321 Körner - Nagy, 2006. 281, 335 254
