Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE épületek földszintjére üzletek, irodák kerültek. A belső udvar jó részét parkoló foglalja el. Az összes lakásszám 280 db. 4. Az „Alkotmány utcai lakótelep" a Béke utcai lakótelep részeként, annak 3. tömbjeként indult 1975-ben. Az 1975. évi területrendezési koncepciók a Béke utcai lakótelep szerves részeként komponálták meg a beépítését. Az 1983. évi dokumentációk Alkotmány utcai lakótelepként említik. Az 1983-ban napvilágot látott beépítési elképzelések ezt a szervességet feloldották. A módosítás nem vált előnyére a terület beépítésének. A korábbi koncepciót a vásárcsarnok elhelyezése borította fel. A tervezők a csarnokot eredetileg a Deák Ferenc utca, a Rákóczi utca és a Zalka Máté utca által határolt tömbbe helyezték el. Az Észak-dunántúli Tervező Vállalat Veszprémi Irodáján 1982 júliusában készítettek beépítési tanulmánytervet a területre. Miután a beépítési tervet nem sikerült fellelni, a rendezési kérdések az „Ajka Alkotmány utcai lakótelep 1,2,3,4 jelű épületek kiviteli terve" dokumentáció anyaga alapján tárgyalhatok.318 A kiviteli tervet 1983. január elejére készítette el az Észak-dunántúli Tervező Vállalat Veszprémi Irodáján Dr Horváth Györgyné. A dokumentációhoz tartozó helyszínrajzon, a terület nyugati részén, a Torna-patak partján négy darab, F+4 emeletes kockaház sorakozott egymás után, követve a patak íveléseit. A kockaházak sora és az Alkotmány utca közé ékelve telepítették a vásárcsarnokot. Az épület jellege, funkciója, közvetlen környezetének használati módja alapvetően eltér a környező lakófunkciótól. Az ilyen, nem tematikus épülettípusok a rendszerváltás után jelentek meg nagyobb arányban. A nagyterületű parkológyűrűvel körülvett bevásárlóközpontok jellemzően a városok szélére kerültek, ahol nem bontották meg a városok belső szövetét. A csarnok nagy forgalmat gerjesztő funkciójánál fogva feszegeti a terület terhelhetőségének a határait, számtalan konfliktust okozva a szomszédos terület lakófunkciójával. A tervező a terület keleti részére a veszprémi házgyár termékeiből választott egyszekciós lakóépületeket helyezett el, részbe zártsorú, zárt sar- kos elrendezéssel. A lakóépületek a Béke utca mindkét oldalát szegélyezik. A tervező a Béke utcát - a Torna-patakon tervezett új hídon átvezetve - csatlakoztatta az Alkotmány utcára. Városképi szempontból és a hagyományok iránti tiszteletből talán megoldható lett volna az utca tengelyét a Vasútállomás főépülete tér felőli homlokzatának tengelyére vezetni. Az épületek elrendezése a Vasútállomás előtti tér felől kapuszerű megoldást mutatott, ami megfelelő fogadtatást biztosított volna a városba érkezők számára. A Veszprém Megyei Tanács mellett működő Területrendezési és Építészeti Albizottság az 1982. november 1-jei ülésén azonban éppen ezt a megoldást kifogásolta. A terv átdolgozása során a tervezők feladták ezt az üzenet értékű megoldást. 318 MNL VeML XV. 18,c TrF-VÁÉV- 0095 50. doboz 2755 csomó, illetve Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára, 728 252
