Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)

2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai

AJKA EPITESTORTENETE perdöntő szerephez jutnak."299 A tanácsok deklarált önkormányzati jellegének tehát ellent mondott a pénzügyi szabályozás. A megyei tanácsok valóban nagyfokú szabadságot kaptak a megyei források újraelosztásában, de a te­lepülések saját forrásainak körét szűkre szabták. Megmaradt a települések nagyfokú függése a felsőbb szintektől. Tulajdonképpen a hiány osztották le: ahogy fogytak az állam erőforrásai, úgy növekedett a települési tanácsok önállósága. Látható lesz, hogy ennek hatására 1972 után hogyan esett vissza Ajkán az állami lakásépítés, és 1983 után miként kerül dominanciába a ma­gán lakásépítés. A fejlesztési alap forrásai 1968-1970-től a saját források, és a megosztott források helyben maradó része, felsőbb tanácsi hozzájárulás, bankhitel, állami hozzájárulás (célcsoportos beruházásra, és egyéb állami hozzájárulás), átvett pénzeszközök (vállalatoktól, szövetkezetektől, stb.) társadalmi munka, helyi anyag voltak.300 Felsőbb tanácsi hozzájárulás fe­dezete a tanácsok megosztott bevételeiből származott, amelyeket a megyei tanácsok részben vagy egészben elvonnak a települési tanácsoktól, hogy aztán a települések között újra elosszák. „Veszprém megye IV. ötéves pénz­ügyi fejlesztési tervét (1971-1975 években) az jellemezte, hogy a megyei tanács minden elvonható fejlesztési forrást elvont, majd egyedi ad hoc döntésekkel újra elosztotta azokat. Itt tehát a megosztott, de helyben maradó források kategóriája egyszerűen eltűnt, a felsőbb tanácsi hozzájárulások fedezetévé vált.''301 Az újrael­osztás a megye megyeszékhelyén kívüli városokat érte a leghátrányosab­ban, amíg ezek az erős iparral rendelkező városok 43 %-kal járultak hozzá az elosztható felsőbb támogatás fedezetéhez, annak csupán 18 %-át kapták vissza.302 Figyelemre méltó, hogy az erőforrások szűkülésének idején ka­pott szerepet a fejlesztésekben a területi szempont. Az 1007/1971 (III. 16.) Kormányhatározat, amely az országos településhálózat-fejlesztési koncep­cióról (MK, 1971. 17. sz.) szólt, az addig egyeduralkodó ágazati és ideoló­giai aspektusok mellé a területi szempontot is beemelte. Az 1971. évben el­fogadott tanácstörvény területgazda szerepet szánt a települési és a megyei tanácsoknak. A tanácsot népképviseleti -önkormányzati és államigazgatási szervként definiálta, feladatkörébe a lakosság érdekek képviseletét, a köz­ponti célkitűzések megvalósítását, a település fejlesztését és a lakosság helyi szükségleteinek kielégítését adta. A harmadik tanácstörvényben jelent meg először, hogy a település tanácsának hatásköre elfogadni a település álta­lános rendezési tervét. Jelentős változásnak minősíthető ez az intézkedés. 299 Bélley, 1984. 250-252 300 Vági, 1982. 49 301 Vági, 1982. 97 302 Vági, 1982.100 246

Next

/
Oldalképek
Tartalom