Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA EPITESTORTENETE perdöntő szerephez jutnak."299 A tanácsok deklarált önkormányzati jellegének tehát ellent mondott a pénzügyi szabályozás. A megyei tanácsok valóban nagyfokú szabadságot kaptak a megyei források újraelosztásában, de a települések saját forrásainak körét szűkre szabták. Megmaradt a települések nagyfokú függése a felsőbb szintektől. Tulajdonképpen a hiány osztották le: ahogy fogytak az állam erőforrásai, úgy növekedett a települési tanácsok önállósága. Látható lesz, hogy ennek hatására 1972 után hogyan esett vissza Ajkán az állami lakásépítés, és 1983 után miként kerül dominanciába a magán lakásépítés. A fejlesztési alap forrásai 1968-1970-től a saját források, és a megosztott források helyben maradó része, felsőbb tanácsi hozzájárulás, bankhitel, állami hozzájárulás (célcsoportos beruházásra, és egyéb állami hozzájárulás), átvett pénzeszközök (vállalatoktól, szövetkezetektől, stb.) társadalmi munka, helyi anyag voltak.300 Felsőbb tanácsi hozzájárulás fedezete a tanácsok megosztott bevételeiből származott, amelyeket a megyei tanácsok részben vagy egészben elvonnak a települési tanácsoktól, hogy aztán a települések között újra elosszák. „Veszprém megye IV. ötéves pénzügyi fejlesztési tervét (1971-1975 években) az jellemezte, hogy a megyei tanács minden elvonható fejlesztési forrást elvont, majd egyedi ad hoc döntésekkel újra elosztotta azokat. Itt tehát a megosztott, de helyben maradó források kategóriája egyszerűen eltűnt, a felsőbb tanácsi hozzájárulások fedezetévé vált.''301 Az újraelosztás a megye megyeszékhelyén kívüli városokat érte a leghátrányosabban, amíg ezek az erős iparral rendelkező városok 43 %-kal járultak hozzá az elosztható felsőbb támogatás fedezetéhez, annak csupán 18 %-át kapták vissza.302 Figyelemre méltó, hogy az erőforrások szűkülésének idején kapott szerepet a fejlesztésekben a területi szempont. Az 1007/1971 (III. 16.) Kormányhatározat, amely az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról (MK, 1971. 17. sz.) szólt, az addig egyeduralkodó ágazati és ideológiai aspektusok mellé a területi szempontot is beemelte. Az 1971. évben elfogadott tanácstörvény területgazda szerepet szánt a települési és a megyei tanácsoknak. A tanácsot népképviseleti -önkormányzati és államigazgatási szervként definiálta, feladatkörébe a lakosság érdekek képviseletét, a központi célkitűzések megvalósítását, a település fejlesztését és a lakosság helyi szükségleteinek kielégítését adta. A harmadik tanácstörvényben jelent meg először, hogy a település tanácsának hatásköre elfogadni a település általános rendezési tervét. Jelentős változásnak minősíthető ez az intézkedés. 299 Bélley, 1984. 250-252 300 Vági, 1982. 49 301 Vági, 1982. 97 302 Vági, 1982.100 246
