Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE ennek eredményeként az autóbusz pályaudvar helyét a városközpont közvetlen közelébe jelölték ki. Az utasforgalom nagysága naponta elérte a 10 ezer fő. A járatok a vasútállomás előtti szűk térről indultak és ide is érkeztek. Naponta 156 járat fordult meg a téren. Egyidejűleg maximum 11 járat tartozódott itt. Az irányító személyzet és az utas közönség számára hiányoztak a megfelelő számú és színvonalú helyiségek. A közúti személyközlekedés mostoha körülményei indokolták az új autóbusz pályaudvar megépítését. Az Ajka Városi Tanács VB Tervcsoportja, az Út- és Vasúttervező Vállalatnál megrendelte az autóbusz pályaudvar beruházási programját. A program 1969 októberében készült el Nyíri Mária építészmérnök munkájaként.295 A tervező az autóbusz pályaudvar elhelyezésére két alternatívát javasolt. Az egyik szerint a Béke utcára csatlakozott egy észak-dél tengelyű pályaudvar, a másik szerint a Lenin útra kelet-nyugat tengellyel. Az utóbbi megoldás esetén a pályaudvar közvetlenül csatlakozott volna a forgalmas Lenin útra, ezért elvetették. Építészetileg azonban ezt a változatot tartották kedvezőbbnek, mivel a Lenin út mellé egy kétszintes üvegezett forgalmi épület került volna. Az autóbusz pályaudvar beruházására 1970 májusában újabb program készült szintén az Út- és Vasúttervező Vállalatnál, Blancz Tamás úttervező és Nyíri Mária építésztervező munkájaként.296 A programterv továbbra is két változatot tartalmazott. Az úttervező, a forgalmi szempontok miatt a Lenin útra történő közvetlen csatlakozást továbbra sem javasolta. Az autóbusz pályaudvar helyszínrajzi kialakítása mindkét változatnál hasonló volt. Középperonos elrendezésű, egyik oldalon 15 fűrészfogas beállással, a másik oldalon 15 pakolóállással. Az épületek a piskóta alakú középső részbe kerültek. A Lenin úti változat esetében a felvételi épület a Lenin útra nézett, földszintjén várócsarnokkal és büfével, az emeleten kalauz-tartózkodókkal.A programterv szerint a perontető mindkét oldalon végigfutott. Városképi szempontból az építésztervező továbbra is a Lenin úti variánst javasolta. Az építész és az úttervező véleménye tehát eltért, sajátos szakmai szempontjaik okán. A beruházás költségét az első variációnál 7,9 millió Ft-ra, a második variációnál 8,3 millió Ft-ra becsülték a tervezők. A szanálás, a közművesítés, és a mélyépítés költségeit az Ajka városi Tanács, a magasépítés költségeit a 15 számú Autóközlekedési Vállalat vállalta magára. 4.2 A jelentős ipartelepítésből, a járási intézmények Ajkára helyezéséből, a folyamatban lévő kereskedelmi beruházások üzembe helyezéséből és a kórház belépéséből eredő szívóhatás a város közlekedési viszonyait alapvetően meghatározta. A fejlesztési ütem felgyorsulása mögött a központi szervek által is figyelemmel kísért 2. számú timföldgyár beruházása állt. A város vezetői fel kívántak készülni arra a helyzetre, amikor a járási székhely áthelyezésével Ajka a távolsági járatok csomópontjává válik. A körültekintő felkészülés közle295 Forrás: VeML XV. 18.c Tervrajzgyűjtemény Trf 3121 233 doboz 296 porrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal tervtára, 530 242
