Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
AJKA EPITESTORTENETE Lakásépítés A városban folyó lakásépítések tárgyalását megnehezíti, hogy a városszerkezeti és városépítészeti kérdéseket tisztázó rendezési terveket beépítési tervekkel helyettesítették. A beépítési tervek a lakótelepek építéséhez kapcsolódtak, nem volt feladatuk városrendezési összefüggések tisztázása. Miután az elemzés számára mégiscsak külön kell venni az egyes tematikus területeket, ezért célszerű az egymással összefüggő témákat elkülöníteni. A lakásépítés adatai megjelentek az előző rendezési tervekről szóló fejezetben is, miközben a lakásépítést ez a fejezet tárgyalja. A következőkben lakótelepenként kerülnek bemutatásra a fontosabb lakásépítési történések. A jelentős volumenű lakásépítések ellenére, változatlanul nem sikerült Ajkán lépést tartani a szükségletekkel. „1968-ban több mint 1200 lakásigénylőt tartottak nyilván, s évente legfeljebb egy tizedüket elégíthetik ki."228 A lakások mennyiségi elmaradása mellett minőségi problémák is jelentkeztek. A hetvenes évek elején a lakásállomány 38 %-a egyszobás volt, ezért célul tűzték ki a lakások szobaszámának a növelését 2,2 szoba/lakás értékre. Az új lakásosok alapterületét is növelni kívánták. 52-53 m2/lakás átlag alapterülettel számoltak, az 1971-1975. közötti időszakban, azonban ezekből a lakásokból hiányzott a kamra és szűk volt a konyha. Az időszakban összesen 2.260 db lakást terveztek építeni, ebből 1.300 db lakást a tanácsi fejlesztési alapból, amelynek 90 %-át paneles technológiával irányozták elő. Az állami lakásépítések tervezett területei a Kossuth utca és a Tanácsköztársaság út közötti területsáv, a Gyár utca és Deák utcai saroktelek volt. Összesen 960 db családi ház és társasház felépítésével számoltak, ebből az OTP 250 darabot vállalt felépíteni az Ifjúsági utca északi oldalán, továbbá a Deák Ferenc utcában és a Pálma utcában.229 A magánszervezésű lakásépítés elősegítése érdekében a Széchenyi utcában 72 db, a Pálma utca mellett 296 db, a Korányi utcában 32 db lakás, lakásépítő szövetkezeti formában történő felépítéséhez biztosítottak területet.230 Az időszakban, az építés mellett bontottak is, 1976-ban lebontották Felsőcsinger utolsó házait is.231 Felsőcsinger 1870 és 1976 között 106 évet élt. 1. Marton Sándor-lakótelep 1.1 A lakótelep az előző időszakban beépült. Néhány területe, azonban szabadon maradt, így a Kosztolányi utca elején és végén, továbbá a Móricz Zsigmond utca első szakaszán, és még ide sorolhatjuk az Ifjúság utcai sávház 228 Gera, 2009. 38 229 Előterjesztés Ajka város 1971-75 évi középtávú és az 1971. évi operatív városfejlesztési terve, 1971. V. 18. Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 230 Tájékoztató jelentés a VTVB 1973. XII. 18 ülésére, Forrás: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Tervtára 231 Kozma, 1991. 348 222
