Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
1. A városépítés alapjai - 1.2. Városképző és városalakító erők
A VÁROSÉPÍTÉS ALAPJAI 1.1 Ajka gazdasági térszerkezete A vertikumnak két ága épült ki. Az egyik ága a szénre alapozott hőerőmű, a másik ága a bauxitot feldolgozó timföldgyár és alumíniumkohó megépítése. A bauxit timfölddé alakításához nagy mennyiségű gőzre, a timföldből alumíniumot előállító kohó működéséhez, pedig nagy mennyiségű villamos energiára volt szükség. Mindkettőt a hőerőmű állította elő. A döntést 1940. április 12-én hozták meg, amikor az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt (az ajkai bánya tulajdonosa és az erőmű építtetője) valamint a Magyar Bauxit Rt (az ajkai timföldgyár és alumíniumkohó építtetője) szerződést kötött az energiaszolgáltatásra. A vertikum két ága ekkor kapcsolódott össze. A Csinger-patak völgyéből érkező szén és a dél felől érkező bauxit útvonala a vasút vonalán találkozott. A két nyersanyagot felhasználó üzem természetszerűleg települt egymás mellé a két nyersanyag útvonalának találkozási pontjára (1.1 ábra). Erről írt Markos 22
