Horváth László: A modernitás szorításában Ajka építéstörténete 1940-1990 - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 35. (Veszprém, 2015)
2. Ajka építéstörténete - 2.2. A városépítés szakaszai
I A városépítés szakaszai A koncepció két időtávlattal számolt: a 15 éves 1990. évre, és a 30 éves 2010. évre vonatkozott. A tervezők a távlati népességszámot 1980-ra 31 ezer főben, 1990-ben 37 ezer főben, 2010-re 41 ezer főben irányozták elő. Ezzel szemben a tényadatok 1980-ban 29 ezer főt, 1990-ben 34 ezer főt, és 2010-ben 29 ezer főt mutattak. Az elmaradás időről-időre 2 ezer, 3 ezer, és 12 ezer fő. A tervezők a fejlődés trendjét ugyan degresszívnek tételezték, azonban annak mértékét optimistán ítélték meg. A munka Ajka vonzáskörzetét a természeti viszonyok, a történelmi hagyományok, a munkaerővonzás, a termelési kapcsolatok, az intézményi ellátás és a hálózati infrastruktúra területi összefüggései alapján határolta le. Feltárta továbbá a területnek a megye, a tervezési-gazdasági körzet életében betöltött szerepét, valamint kidolgozta az ágazati fejlesztési lehetőségeket, és alternatívákat. Megalapozta Ajka és környéke főbb szerkezeti, területfejlesztési irányelveit, továbbá az új általános rendezési terv célkitűzéseit. A vizsgálat eredményeként Ajka teljes vonzáskörzetébe 47, ezen belül a szűkebb körzetébe 9 települést soroltak. Ajkarendek és Bakonygyepes Ajkához csatolását, és a három település közötti mezőgazdasági művelésű területen egy új városrész felépítését irányozták elő, ahol 15 ezer fő elhelyezésével számoltak. A területrendezési koncepció megállapításai jelentős mértékben meghatározták az 1974. évben indult általános rendezési terv tartalmát. A koncepció javaslataiból a két település Ajkához csatolása megvalósult. Az adminisztratív intézkedés eléje ment a reálfolyamatoknak. A várt népesség növekedés ugyanis nem következett be, így a két település Ajkához csatolása alap nélkül maradt. Az Ajka és Ajkarendek közti új város építése természetszerűleg elmaradt. Helyette Ajka és Bakonygyepes között alakítottak ki egy terjedelmes ipari parkot. 16. Ajka város lakásépítési tervének megvalósulása érdekében szükségessé vált a városközpont közvetlen környezetének a rekonstrukciója, amelynek része volt a Tanácsköztársaság, illetve Lenin úttól keletre fekvő, földszintes, elavult épületállománnyal rendelkező terület szanálása (2.21 - 2.22 képek), és házgyári lakóépületekkel való beépítése. A Béke utca és környékének rekonstrukciója a hetvenes évek elején indult, a 234 lakásos program megvalósításával. A városközpont 1.100 lakásos program részeként háromszáz lakás elhelyezését tervezték a Béke utca és a Kórház utca közti területre. A GYORITERV a Kossuth utcai lakótelep szellemében képzelte el a terület beépítést, illetve átépítését. Nem valósult meg. 1971. évben újabb beépítési terv született a területre, majd 1972-ben a városközpont környékének egészére készült beépítési terv foglalkozott ismét a területtel. A hetvenes évek közepére újra napirendre került a terület átépítése, az V. ötéves terv (1976-1980) keretében épülő lakások elhelyezése céljából. Ennek keretében készítették el a Béke utca környékének beépítési tervét. A teljes területen összesen 1.534 db lakás elhelyezését tervezték. 215
